Na, ezen is túl vagyunk, mindössze három óra alatt sikerült letudni az idei Oscar-gálát (volt olyan év, amikor négy és fél órásra nyúlt a bohóckodás), mindenki megkapta, akiről előre lehetett tudni, hogy megkapja, a technikai díjakat az Eredet, a fontosabbakat a Király beszéde és a Harcos vitte el, Sorkiné lett a legjobb adaptált forgatókönyv, a Félszemű meg nem kapott egy nyamvadt szobrot sem.

A műsor semmivel sem volt jobb vagy rosszabb, mint az eddigiek, voltak jó és rossz pillanatai. Franco és Hathaway párosa néhol működött, néhol nem, mentségükre legyen szólva, hogy a szövegüket (a díjátadók felkonfjaihoz hasonlóan) nem ők írták, hanem profi szövegírók, akik viszont nem túl viccesek, és kínosan ügyelnek arra, hogy senkinek ne lépjenek a kisujjára, de ha mégis, akkor jóelőre szólnak, hogy helló, most kicsit beszólunk neked. A magyar futballnyelvben ezt biztonsági játéknak hívják, többek között emiatt nincsenek már átlagosan háromezren sem egy-egy magyar bajnokin. 

Sajnos a beígért látványos utazás a múltba témából nem sokat vettünk észre, illetve nem tűnt annyira formabontónak és korszakalkotónak, vizuálisan a giccs határán egyensúlyozott a dolog, és cseppet sem bántuk, amikor vége lett (egy kórussal, meg sz összes nyertessel, naná). Kis botrány is volt: Melissa Leo bazdmegelt egy óvatosat, a legjobb dokumentumfilm rendezője pedig bankárokat szeretne börtönben látni, de csak ketten csúsztak ki a 45 másodperces köszönőbeszéd-limitből, és nem bakizott senki a szövegében.

Egy dolog, ami csak minket, magyarokat érint: könyörögve kérem az HBO-t, vagy a gálát majd jövőre közvetítő tévét, bárki is legyen az, hogy felejtse el a szinkrontolmácsolást. Nem megy. Nem lehet jól megcsinálni élőben, mert vicceket, szellemes vagy annak szánt beszólásokat kell fordítani, amiknek ritmusa van, amiken néha percekig is el lehet gondolkodni, kapásból lefordítani viszont nem. Az élő adást sehol nem szinkronizálják, mi mért nem vagyunk képesek leszakadni erről a marhaságról? 

Ami igazán hiányzott, az egy vicces, intelligens műsorvezető, aki az állandó átöltözés helyett feldobta volna a betétdalok és kevésbé fontos díjak miatt unalomba fulladó műsort - oppardon, volt ilyen a színpadon Billy Crystal személyében, akit ideje lenne már visszahozni a gálába.