Évek óta egyik kereskedelmi csatornának sem sikerült olyan műsort csinálnia, amiről nem csak a Barátok közt-függő zöldséges beszél, hanem az egész ország. Ami nem csak a Story Magazinban téma, de a kocsmákban is felhangosítják a tévét az adás alatt. A Megasztár és az X-Faktor viszont megtörte a tematikus csatornák rohamát, ezért a több hónapnyi megfeszített tempójú sztárgyártás után most selyemszalaggal átkötött borítékban osztogathatják az év végi bónuszokat a Tv2-nél és az RTL Klubnál.

Persze az X-Faktor már az első menetben kilökte a konkurens műsort a szombat esti műsorsávból, talán mert erősebb brand az RTL Klub, vagy, mert jobb a formátum, de legalábbis van kidolgozott szabályrendszere, amíg a Tv2-nél soha nem ért véget a Megasztár sufnituningja. Ide egy új spoiler, oda egy spéci műsorelem. Persze az is jót tett az X-Faktornak, hogy nem csináltak belőle Szalacsi-videót, nem hagyták, hogy a műsorba jelentkező hülyékből nagyobb sztár legyen az első élő adásra, mint a bejutó versenyzőkből.

A Megasztár pénteken a három és fél órás finálé utolsó perceire végkimerültségben kimúlt, de ez sem rettentette el az RTL Klubot, hogy még a konkurensnél is több tehetséget és csillogást öntsön a nézőkre: a szombati elődöntő után vasárnap hatórás összefoglalóval és közel három órás döntővel készültek. Aki már a vasárnapi ebéd után elkezdte nézni Keresztes Ildikó bestof sírógörcseit, az a fináléra már biztos hisztérikus állapotba került. Pedig akkor még hátravolt a petárdáktól fuldokló Balázs és a flitteres zsákruhába bújtatott Ördög Nóri, meg persze a két döntős, akik ugye jó előre biztosítottak mindenkit, hogy ők aztán nem versenyeznek, már csak a hangulat végett, meg örömből énekelnek egy picit.

Az X-Faktor döntőjével pont ugyanaz volt a baj, mint a Megasztár utolsó adásával: annyi görögtűz, konfettieső és könnyzuhatag után már nem tudták hova emelni a tétet. A finálé pont ugyanolyan volt, mint bármelyik adás, persze azt leszámítva, hogy már csak két énekes maradt, tehát muszáj volt bejátszásokkal, súlytalan visszaemlékezéssel és érdektelen produkciókkal kitölteni a műsoridőt. És a műsorvezetőknek még így is négyszáz százalékkal többször kellett bemondaniuk, hogy tizenhét kilencvenkilenc.

Az időhúzó ötletek közül a legkínosabb talán a vidéki körkapcsolás volt, amikben Szújó Zoltán pont úgy jelentkezett be, mintha csak egy negyedosztályú futballmérkőzésen lenne, de még ezzel is sikerült túlteljesítenie Barabás Évát, aki annyira el volt ragadtatva, hogy néha úgy tűnt, egyenesen a Vidám vasárnap imacsarnokából tudósít. Ehhez képest az Első emelet visszatérése már csak apró félreértés volt: valaki azt hihette, hogy ez a kínos playback jobb, mintha műsorajánlót vagy még több reklámot adnának. Pedig nem.

Ráadásul a lassan vánszorgó műsorból egyértelműen kiderült, hogy mi is az X-Faktor egyetlen igazi gyengesége: a zsűri. Mert lehet, hogy Geszti Péter nagyobb médiaszemélyiség, mint Friderikusz Sándor, de Malek Miklós már Mester Tamáshoz képest is érdektelen, és persze amíg a Megasztárnak volt egy Eszenyi Enikője, addig az X-Faktornak csak Keresztes Ildikó jutott, aki ugyan még egy viccen is képes elbőgni magát, de azért a karrierje csúcsa még a Fidesz kampánydalával együtt is csak az, hogy hozzáment az Edda basszusgitárosához. A felhozatalon azért javít az utóbbi években rocker nagypapaként fusizó Nagy Feró, de akkor is fájóan hiányzik egy Presser Gáborhoz hasonló valódi zenész. Vagy legalább valaki, akinek el tudjuk hinni, hogy tényleg ért hozzá.

Azonban ezzel együtt is jobb show volt az X-Faktor döntője, mint a Megasztáré, de azért nem sokon múlt: ha Liptai Claudia óvatlanul lépett volna abban a köldökig felsliccelt ruhában, vagy ha Barabás Éva csak egyetlen perccel kevesebbet szerepel az élő adásban, máris más lenne a végeredmény.

Az X-Faktor ugyanis nem azért volt nézhetőbb, mert tehetségesebbek a döntőbe jutott énekesek, sőt a stúdió közönségének folyamatos eksztázist okozó Nikolas például annyira jellegtelen, hogy lenyűgöző hangja ellenére is az az egyetlen esélye, hogy Vujity Tvrtkót utánozva karriert épít a kalapjából. Még csak nem is azért nyert az X-Faktor, mert szebb a színpadkép, és a Flashdance musicalverzióját idéző díszletek helyett sikerült egy modern tévéshow látványvilágát felépíteni. Hanem mert néha zárójelbe tudták tenni a könnyes, csillámporos, robotlámpával vibráló showbizniszt. Balázs beszólt Ördög Nóra egyre rémisztőbb hajára és kiröhögte a látványos beltéri tűzijátékot, Nagy Feró meg legalább időnként szétpoénkodta Keresztes Ildikó érzelmi kitöréseit. És ráadásul mindezt úgy sikerült elérniük, hogy közben nem kellett megidézniük a Budapest Tv hangulatát egy rakás hamisan kornyikáló biztonsági őrrel, és jobb sorsa érdemes háztartásbelivel.

A vég azért ugyanolyan lapos volt, mint a Megasztárban. Feszültségkeltő zene, a bejelentés, hogy Vastag Csaba nyert, aztán vad ölelkezés és stáblista. Persze ez Keresztes Ildikó szerint csak a kezdet, hiszen a döntősök egytől egyig világsztárok lesznek, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy Prince, vagyis helyesebben a Művész, Akit Megint Prince-nek Hívnak az X-Faktor sztárjait kérte fel, hogy lépjenek fel a budapesti koncertje előtt. Most hogy az utolsó csillogó konfettit is felsöpörték a műsor színpadáról, és a reflektorok is kihűltek már, azért nem árt megjegyezni, hogy Prince nem követte feszült figyelemmel az X-Faktor adásait, és nem is a tehetségnek szól a felkérés: a döntősök albumait kiadó Sony Musicnak kell inkább köszönni a lehetőséget.