Elképzeltem magam előtt a Tv2 vezérlőjét a pénteki Megasztár 5 alatt, akkor, amikor az adás felénél Claudia kissé csodálkozva olvasta be az állást: Szíj Melinda 45 százalékkal vezet. Gyöngyözhettek a homlokok erőteljesen, biztos volt sok tanácstalan tekintet, vállvonogatás, tehetetlen sóhajtozás, mi mindent megtettünk, ilyen nincs, jön az Armaggedon, nekünk is lesz egy Utasi Árpink, basszameg.

Aztán addig szurkálták a kereskedelmi ügyintézőt formáló vudubabát, hogy elfogyott a lendület, és a a 41 éves, botcsinálta aligceleb nem jutott tovább egyenes ágon, az pedig adott volt, hogy a zsűri nem őt fogja előnyben részesíteni. Szinte hallom azt a kollektív sóhajt, ami a megkönnyebbült vigyorok mellett szakadt ki a vezetőségből, akiken pedig már-már hangosan röhöghettek a másik kertévében. Ott már tudják, milyen az, ha eladhatatlan arcot szeret meg az istenadta nép.

Andy Warhol híres 15 percéből Szíj Melinda 14-et kapott, de egyiknek sem örült istenigazából. Valahol érthetetlen, miért jelentkezett a műsorba (állítólag már harmadjára), mit akart ezzel megmutatni, már ha akart egyáltalán, mert az első percben látszott rajta, hogy a színpadnál kényelmetlenebbül csak egy bekamerázott villa zuhanyzójában érezné magát, ahol egy görögös nevű gyökér csorgatná rá a nyálát. Ezt nyilvánvalóan a Tv2 is tudta, ha más nem, a casting alatt simán kiderült, nem lehetett meglepetés, hogy a nő minden továbbjutását ugyanazzal az egykedvű arckifejezéssel fogadta.

Van, akiből lehet sztárt, vagy celebet faragni, akit betolnak az uniformizáló gépezetbe és a végén kijön belőle egy bulvárkompatibilis bábu, aminek a madzagjait eleinte szabadon, aztán a befutás mértékében egyre nehezebben lehet rángatni. A kertévéknek olyan arcok kellenek, akiket el lehet adni egyéniségnek, holott legkevésbé sem azok, sőt, csereszabatos munkadarab mind, az egyik kváziceleb helyére bármikor beilleszthető egy másik.

Ez a nő viszont nem akarta, hogy neki madzagjai legyenek, énekelgetett egy kicsit, leginkább saját magának bebizonyítva, hogy oké, ezt is meg tudom csinálni, aztán legszívesebben ment volna haza, és elfelejtette volna az egész kalandot. Van ez így, nem kell csodálkozni, Szíj Melinda nem tervezte meg a Megasztár utáni karrierjét, nem rejteget a legjobb ütemben kiszivárogtatható házipornót a fiókban, nem hozták hírbe egy közepesen híres gyökérrel sem, sőt, még csak pofán sem verte az élettársát/férjét/leszbikus szeretőjét.

Eladhatatlan produktum azonban csak nagyon ritka esetben jöhet ki a sztárgyárból. A Tv2-nek volt már kalandja olyan valóságshow-nyertessel, akivel nem lehetett mit kezdeni, mert nem engedte, hogy irányítsák, inkább eltapsolta a nyereményt, és szépen csendesen megbolondult. Az RTL vezetősége is kibírta röhögés nélkül, amikor a közönség egy mesemondó kisfiút választott az ország legtehetségesebb előadójának, mert ők nagyon jól tudták, mit tudnak kezdeni vele. Semmit, azt. Az ideggyenge valóságshow-nyertes, az egy produkcióval házaló kisfiú és a tétova énekesnő pontosan olyan a média számára, mint a kétfejű birka, egy ideig érdekes, de egy hónap múlva sem lesz neki harmadik feje.

A Tv2 vett egy nagy levegőt, és nekilátott lerombolni azt a kis önbizalmat is, amit ez a nő magában valahogy összegründolt, először Mester Tamás szólt be neki (aki azért Tolvai Renátát is ekézte egy kicsit, szőrmentén, hogy a lóláb nehogy nagyon kilógjon), de ez nem volt elég, a szavazatok rendületlenül érkeztek. Valahol persze Mester Tamás súlytalan ehhez, az igazi nagyágyú, a bulvármédia csak ezt követően esett neki Szíj Melindának. A piszkos munkát a Bors kezdte, családját elhagyó anyának tüntették fel, majd jött a Blikk két, közvetlenül egymás után eleresztett bombával: az elsőben összeférhetetlennek állították be a finálé felé határozott léptekkel közelítő nőt, majd bevetették a nagyágyút, Szíj Melindát már a rajongóik is kifütyülik, hoppácsak. Ezt jó érzékkel fejelték meg egy Friderikusz-véleménnyel, aki szerint a nőt kezeltetni kellene, pszichológussal mégpedig, és ha ez nem lett volna elég, a hiányosságait is kielemezték a biztonság kedvéért.

A röhej az, hogy még ez sem volt elég ahhoz, hogy a pokolba kívánt nő simán kizúgjon az elődöntőből, féltávnál magabiztosan vezetett, pedig a Tv2 még az élő adásban is elkövetett mindent, hogy ellehetetlenítse. A zsűri az első perctől kezdve gúnyolta, főleg az előadásmód és a választott dalok miatt, pedig azokat nem az énekesek választják. Az eleve labilis idegrendszerű nő kezdett kiborulni, és ugyan én egy percig nem drukkoltam neki, de iszonyatosan megsajnáltam, mert a tévé borzasztó kegyetlenül bánt el vele. Közben az egyik ellenlábast zongorához ültették bónusz kisgyerekkel, már csak egy rakoncátlan, a fején aranyos mikulássipkát viselő vizslakölyök hiányzott a teljes giccshez. A mocskos eszközökkel szentesített cél persze meglett, egy óra alatt semmivé foszlott a 25 százalékos előny, Szíj Melinda nem jutott tovább.

Felesleges összeesküvés-elméleteket szőni a manipulált szavazatokról, ha ez menne, nem Utasi Árpi vagy Tabáni István nyerte volna meg a Csillag születiket, és Szíj Melinda sem a célvonalban bukott volna orra, bár az kétségtelen, hogy drámának ez utóbbi nem volt akármilyen. Arról van szó, hogy a maximum százezres nagyságrendű (de sejtésem szerint inkább tízezres) szavazatmennyiség esetén simán előfordulhatnak ilyen fordulatok, sőt.

Szíj Melinda megpróbálta úgy végigcsinálni ezt a cirkuszt, hogy közben nem tartotta be a Tv2 játékszabályait, de istenigazából azokat sem, amiket saját magának felállított. Bukása így nem érhetett váratlanul senki, legkevésbé őt magát. Csak az a gyomorforgató lejárató kampány, az nem kellett volna.