Nem hiába vártam a trailer alapján sokat a Blue Bloods című CBS-pilottól, az évad eddigi legjobb network-pilotját kaptam tőle, ami pont olyan volt, mintha egy kiváló klrimiszerző könyvének az első fejezetét láttam volna megelevenedni. Klisés karakterek így is jutottak bele sajnos, és vannak hiányosságai, de Selleck és Wahlberg kettőse miatt érdemes rászánni 42 percet.

Egy többgenerációs rendőrcsaládról szól a történet: a nagyfater rendőrfőnök volt abban a korban, amikor a polgárjogokat gumibottal mérték ki, a fia (Tom Selleck) a mostani rendőrfőnök, de helyzete cseppet sem biztos, mert nincsenek nagyhatalmú politikus támogatói, az egyik fia iraki veteránból lett nyomozó (Donnie Wahlberg), akinek gondja van a temperamentumával, a másik fia a Harvardot hagyta ott a rendőrség kedvéért (Will Estes), a lánya pedig államügyész, aki szenvedélyesen gyűlöli a bűnözőket (Bridget Moynahan).

Volt még egy gyerek a családban, szintén rendőr, naná, de lelőtték egy rajtaütés során - ez, illetve a gyilkosság körülményei adják az átívelő szálat, a Harvardról érkező öcsit ugyanis beszervezi a belső ügyosztály, mert egy titkos, rendőrségen belül működő szervezetet akarnak lebuktatni. A halott tesó is ezen melózott annak idején, és a gyanú szerint a saját apja tette el láb alól, vagy legalábbis tudott a dologról - ez a szál érdekes lehet.

Az már most látszik, hogy minden héten kapunk egy ügyet, amit majd Wahlberg megold, Moynahan meg tárgyal, közben a főszál lassan csordogál tovább, és építgetjük a karaktereket. A színészek jók, a történet, bár ismert panelekre épül, de érdekfeszítő, Selleck pedig két mozdulattal lejátssza a többieket a színről, élvezet nézni ezt a bajuszos csávót, ahogy minden jelenetet azonnal ural, le nem vesszük a szemünket róla, ha a kamera előtt van. Értékelés: 4,5/5.