Vannak olyan sorozatok, amik az embert azonnal berántják (Lost, 24, Drót, Maffiózók), és olyan is, amiknek adni kell egy kis időt, hogy magukra találjanak, és nem lelőni őket csípőből az első pár, botladozó epizód után. Na, ez utóbbiak sorát erősíti az ABC egyik nyári sorozata, a vasárnap esténként jelentkező The Gates, ami a pilot viszonylagos érdektelensége után kifejezetten szórakoztató lett.

A zárt közösségben egymás mellett vígan (vígan a lófaszt) megélő vámpírok, farkasemberek, boszorkányok meg a jóég tudja milyen egyéb természetfeletti lények története a negyedik részben kezdett érdekessé válni, akkor kezdett el több szálon futni a cselekmény, és a hatodikban ért fel az első apró csúcsra - nem akarok spoilerezni, de egyre több szereplőről derül ki, hogy nem is olyan jó/rohadék, mint elsőre gondoltuk.

A szappanoperás jelleg továbbra is domináns, az írók szerintem sírtak a röhögéstől, amikor egy-egy, brazil sorozatoknak is dicséretére váró fordulatot kiagyalták, de valahol ettől jó a Gates, én már várom, mikor derül ki valamelyik jónőről, hogy egy hatszáz éves démon, aki tulajdonképpen a szomszéd kutyájának az anyja, csak amnéziás. A történetek egyre izgalmasabbak, nagyon kiváncsi vagyok, az elején iszonyú nagy seggfejnek tűnő vámpírember és a rendőrfőnök mikor jön már rá a dögös szőkenő geciskedéseire. Tessék kipróbálni, harapnak benne.