Engem mindig halálosan idegesítenek a női lapokban az átalakítós kísérletek, mivel hacsak az illetőknek nincsen töppedt ikerszarkómájuk vagy tolsztojos szakálluk, akkor általában mindig rosszabbul néznek ki utána, mint előtte. Előtte ugyanis – mégha Frida Kahlót megszégyenítő szemöldökük is van - egyéniségeknek tűnnek, míg a fodrászos, sminkes, stylistos beavatkozás után elvesztik minden jellegzetességüket, és egyszerű plázacicává válnak.
Amiben az Angliában és Amerikában sikeres átalakítóshow különbözik ezektől a szégyenteljes akcióktól az az, hogy nem egy nap alatt dobálják át a hajmosószékből a sminkes fotelekbe az alanyokat, hanem egy héten át ismerkednek azokkal az önbizalomhiányos nőkkel, akik kövérnek, lapos fenekűnek, görbe lábúnak, szürke egérnek, stb. tartják magukat.
A profi teamnek tehát van ideje rá, hogy kigyógyítsa ezeket a nőket a testképzavarukból, és lebeszélje őket arról, hogy 40-es testüket 42-es liszteszsákba csomagolják. A testi-lelki kezelés végére így általában újra aktív harcosai lesznek a férfiszívekért folytatott világméretű háborúnak. Erről szól a How to Look Good Naked, amelynek lincenszét megvásárolta a Viasat3.
De a formátum profizmusa sajnos nem elég a magyar változat sikeréhez. A műsor vezetésére kiválasztott Lakatos Márk ugyanis az első adásban merev volt és feszült, a kedvesség és a jószándék minden látható jele nélkül próbált lelket önteni Melindába, akinek valószínűleg nem az volt a legnagyobb baja, hogy rajta maradt 20 kiló a szülés után, hanem az, hogy ezután elhagyta a férje, és a 15 éves lánya pedig már annyira kiborult az állandó önsajnálatától, hogy még egy ilyen műsorba is benyomta.
De hagyjuk egyelőre Melindát, és maradjunk a magyar stylistnál, akinek szerencsétlenkedését akkor fogjuk igazán megérteni, ha megnézzük angol párját, a félig kínai, félig angol, vállaltan homoszexuális Gok Want, aki lazaságával, kissé extrém öltözködésével, és igazi érdeklődést mutató szövegeivel egy percre sem hagyja leülni a műsort.
Ez a bravúr viszont Lakatos Márknak nem sikerült, a jellegtelenség, a hangsúlyozás és az érzelmek kimutatásának hiánya miatt a Szeretem a testem legalább olyan baromi hosszúnak és vontatottnak tűnt, mint egy három és fél órás Megasztár-döntő, pedig csak 55 perc volt, és csupán egy reklámblokk szorult bele. Nem tudom, hogy készítettek-e próbafelvételt a másik lehetséges jelöltként emlegetett, Steiner Kristóffal, és azt sem, hogy alkalmasabb lenne-e erre a szerepre, de hogy megosztó karaktere miatt többen néznék a műsort, abban biztos vagyok. (Itt jegyzem meg, hogy egyhónapos kizárás vár arra a kommentelőre, aki buzizni mer.)
Akkor pörgött fel csak egy kicsit a show, amikor előkerült Soma mamagésa, aki ezúttal pszichiáterként vette kezelésbe a jelöltet. De ez a rész meg túl rövidre sikerült, nyilván nem akarták kiteregetni Melinda titkait (a magyar hagyományokkal ellentétben, úgyhogy jár egy pluszpont is). De Soma még ebben a tíz percben is jóval többet mutatott emberségből, mint Márk. Nánási Pál fotósként még Sománál is kevesebb lehetőséget kapott, szerepe csak azért lehetett érdekes, mert Melindának meztelenre kellett vetkőznie előtte.
Hogy Melindán és sorstársain a magyar változat tényleg tud-e segíteni, kétségeim vannak, több dolog miatt is. Egyrészt, bár többször hangoztatták, hogy egy héten át foglalkoztak a szereplővel, az ismétlődő szettek és helyszínek miatt, nekem kicsit gyanús, hogy max. két-három nap alatt zavarták le az átalakítást.
Másrészt pedig azért, mert az angol és az amerikai nőkkel ellentétben a magyar nőknek nemcsak a testképzavaruk miatt van önbizalomhiányuk, hanem a ránk jellemző közhelyes búskomorság, az egzisztenciális kilátástalanság és a jövőkép hiánya miatt is. Ha a lelki problémák kezelésével kezdenék az átalakítást, akkor talán lenne esély arra, hogy elhitessék velük és a nézőkkel is, hogy a szépség belülről fakad, de amíg csak egy push up bugyit vágnak a lapos fenekükhöz, a hatás csak mérsékelt maradhat.
Az utolsó 100 komment: