A szerző a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola végzős hallgatója, és ezen a címen lehet neki gratulálni: ahorvath0520@bkf.hu.

8. FEJEZET - HOVÁ TART AZ AMERIKAI TELEVÍZIÓZÁS? 4/4

Meglátásom szerint alapvetően nem is azzal van a baj, hogy letölthetőek a sorozatok, hiszen mint tudjuk a magyarok nyelvtudása az Európai Unióban a legrosszabbak között van. Azaz, ha csak angolul lehetne megnézni a sorozatokat, valószínűleg elhanyagolható lenne az a nézettségkiesés, amit ez okoz. Gondoljunk csak bele, hogy pár évvel ezelőtt a német csatornák, főként a PRO7 – amely a legtöbb kábeltelevíziós előfizetéssel rendelkező háztartásban elérhető – rendszerint hónapokkal korábban vetítette az amerikai sorozatokat, mint magyar társai.

Mégsem gondolta senki, hogy ez befolyásolná a magyarországi nézettségi adatokat. Ha valaki nézte is kedvenc sorozatát egy külföldi adón, minden bizonnyal megnézte később a magyar csatornán is, hiszen pontosan tudni akarta, hogy mi is történt az adott epizódban. Ma viszont az epizódok letöltése mellett elérhetőek a magyar nyelvű feliratok is, amely azt jelenti, hogy az angolul egyáltalán, vagy kevésbé tudó internetezők is megnézhetik kedvenc műsoraikat anélkül, hogy lemaradnának a poénokról, vagy a történetről.

Ráadásul ezek az internetre felkerült feliratok legtöbb esetben kifejezetten jó minőségű, stílusos fordítások, így a nézőket még az sem ösztönzi a tévés adás megnézésére, hogy a lehető legpontosabb magyar szöveget kapják meg. Hozzá kell még tenni, hogy a fiatal generáció ráadásul többre értékeli az eredeti angol hanggal ellátott feliratos verziót, mint a sok esetben hibásan fordított és kapkodással készülő magyar szinkront. Jelenleg még nem létezik olyan kutatás Magyarországon, amely arról számolna be, hogy az illegális letöltések mennyire elterjedtek hazánkban, és hogy ez vajon milyen hatással van a televíziós nézettségi adatokra.

Azon website-ok statisztikái, ahonnan le lehet tölteni sorozatokat, nem lehetnek reprezentatívak, hiszen azokban az adatokban csak az szerepel, hogy hányan töltöttek le egy-egy epizódot. Az, hogy később azt hányszor másolták le cd-re, dvd-re és adták tovább, már kideríthetetlen. Arról nem is beszélve, hogy számtalan nemzetközi weboldal is van, ahonnan lehet letölteni sorozatokat, ott pedig végképp követhetetlen, hogy ki melyik országból töltötte le az epizódot. Mindenesetre az jól látható, hogy ma már egyetlen amerikai sorozat sem tud kétmilliósnál magasabb nézettséget produkálni itthon, sőt ezek az újgenerációs, minőségi sorozatok már a másfél millió nézőt sem érik el, hiába az óriási reklámkampányok, és a főműsoridős vetítés. Egész biztos, hogy ebben már benne vannak azok a kiesések, amelyet az internetes, illegális letöltés okoz.

A Lost például 2005 szeptemberében közel kétmillió nézővel indított az RTL Klubon, a második szezon végét már csak egymillióan követték. Persze hozzá kell tenni, hogy egy másik Magyarországon is elérhető csatorna, az AXN is vetíti a sorozatot, hamarabb, mint az RTL Klub, de a csatorna lefedettségéből illetve ismertségéből adódóan azért ez közel egymilliós nézettségcsökkenést nem okozna egy országos csatornának. Természetesen ez nemcsak Magyarországra igaz, hanem az összes Amerikán kívüli ország televíziós piacára. Egyelőre még külföldön sem készültek igazán megbízható kutatások arra vonatkozóan, hogy hányan használják az internetet televíziós sorozatok letöltésére. Ausztráliában, a University of Sidney saját belső kimutatása alapján a náluk tanuló egyetemisták 53%-a rendszeresen tölt le illegálisan amerikai sorozatokat, amely egészen riasztó adat.

Az Envisional kutató cég szerint, a legtöbb amerikai sorozatot az Egyesült Királyságban töltik le, az összes letöltés 18%-a hozzájuk köthető. A második helyen végeztek az ausztrálok, ők adják ki a sorozatok letöltésének 16%-át. Az illegális felhasználók 70%-a a Bittorent nevű technológiát használja a letöltéshez. Az Envisional szerint a legnépszerűbb sorozatok a letöltések alapján a 24, a Stargate: Atlantis, The Simpsons, a Stargate: SG-1, a The O.C, a Smallville, a Desperate Hosuewives, a Battlestar Galactica, és a Lost.

Egyelőre úgy tűnik egyetlen európai tévécsatorna sem találta fel a spanyolviaszt azzal kapcsolatban, hogy mit lehetne tenni az illegális letöltések ellen, és hogy lehet megakadályozni azt, hogy a nézők ne az interneten, hanem a tévében nézzék meg az amerikai sorozatokat, a reklámokkal együtt. Mivel az internetes letöltést a technológia miatt nem lehet megszüntetni, így más módot kell majd keresni. Az egyetlen megoldásnak jelenleg az tűnik, hogy ha az európai tévécsatornáknak sikerül elérniük, hogy egy időben vetíthessék a sorozatokat az amerikai hálózatokkal, hiszen ebben az esetben, ha a nézők először szeretnék látni kedvenc sorozatukat, a tévét kellene bekapcsolniuk.

Arról nem is beszélve, hogy így az internetet jó szolgálatot tehetne a tévécsatornáknak, hiszen amint láttuk, Amerikában épp hogy növeli a tévésorozatok nézettségét az, hogy a tévéhálózatok kiteszik a weboldalaikra a már korábban adásba került epizódokat, hiszen ezzel új nézőket szerezhetnek, illetve megadják a lehetőséget azoknak is, akik lemaradtak egy-egy epizódról. A trendek egyébként erre felé tartanak, hiszen míg pár évvel ezelőtt minden amerikai sorozat legalább egy éves késéssel érkezett meg hozzánk, addig ma már a legtöbb műsor fél évvel az amerikai premier után kerül adásba, de a Jericho című sorozat például alig több mint két hónappal a CBS-s premier után már Magyarországon is látható volt az AXN-n.

Sőt, a csatorna a Lost második szezonjának utolsó két epizódjánál annyira közel került az amerikai vetítéshez, hogy már nem is volt idő leszinkronizálni a sorozatot, így angolul kellett adásba tenni a szezonzáró részeket. Nem zárom ki, hogy hamarosan itt Európában is az amerikai vetítéssel egyidőben láthassunk tehát sorozatokat, hiszen az illegális letöltések terjedésével ez marad az egyetlen esélyük a csatornáknak, hogy a fiatal, jól képzett nézőket visszaszerezzék.

Az amerikai televíziózás nagyobb kihívások előtt áll, mint valaha. Az internet terjedése soha nem látott mértékben forgatja fel a piacot, de amint láttuk, az amerikai médiabirodalmak eddig mindig megtalálták a megoldást a problémákra. Először egy olyan minőségi változás ment végbe a tévéhálózatok programstruktúrájában, amelyre soha korábban nem volt példa, majd az egyre népszerűbb internetes televíziózás világába is képesek voltak integrálni műsoraikat.

Az ugyanis jól látható, hogy nem az emberek médiafogyasztása csökkent (ez talán nagyobb, mint valaha), sokkal inkább a médiumok közti fogyasztási arányok átrendeződéséről beszélhetünk, azonban a televízió továbbra is meghatározó szerepet tölt és fog betölteni ebben a tekintetben is. Talán azt mondhatnánk, hogy ha a technológia meg is változik, ahogy a műsorokat nézni fogjuk, szinte biztosra vehető, hogy az amerikai médiabirodalmak termékei mindig is meghatározó részei lesznek médiafogyasztásunknak, talán még jobban, mint eddig bármikor.