Orosz József tegnapi mutatványa után Aczél Endrétől az alábbi levelet kaptuk:

"T.uram,
mielőtt lebarmozzuk a másikat, illene talán tájékozódni. A kérdéses esetben az a sajátos 'körülmény' adódott, hogy a hallgatag hölgy közölte: nem mondja meg a nevét, ő csak ül majd. Ez nem volt jelentős veszteség, mert Patyi urat, a Baumag-károsultak szóvivőjét nem lehetett lelőni. Folyvást beszélt. Vele szemben a monitor, amelyik mutatja, mennyi idő van hátra. És akkor, tizenöt másodperccel a vége előtt a névtelen hölgy fölemelte a kezét, hogy szólni akar. Éppenséggel kaphatott volna egy percet, de a rendező úgy döntött, hogy lekeveri a képet. Ezért indította be a zenét Megérdemelnék egy bocsánatkérést, nemdebár?"

Mivel továbbra sem értettük, hogy ki hívta oda a hölgyet csak azért, hogy csöndben üljön tíz percen keresztül, és be se mutatkozzon, ezért ezt a kérdést Aczél Endrének is feltettük.

A szóban forgó beszélgetés témája a hajdani Baumag-vezér elleni per első
napja volt. Patyi úr kiválóan alkalmas volt arra, hogy az előző nap szereplő vezér után elmondja a maga - a károsultak - változatát. Ha ön nem, én sem értettem, hogy ehhez miért kellett díszletnek egy károsult - ámde a műsorvezetők mindig 'hozott anyagból' dolgoznak. Nincs befolyásuk a vonatkozó szerkesztői döntésre.

Üdvözlettel: Aczél E."

Ki érti ezt? Most tényleg nem kell megkérdezni valakitől, hogy mit is keres a stúdióban, ha már a szerkesztő odaültette? Vagy megint mi vagyunk túl kemények?