A hatvanas években nem csak Iskolatelevízió okította az ifjúságot, hanem Iskolarádió is. Persze a szerkesztők mindig kísérleteztek a szórakoztatva tanítással, így született meg a rádióban a Mikrobi című műsor, amelyet László Endre rendezett. A forgatókönyvet Botond-Bolics György írta, aki mérnök volt és író, tudományos ismeretterjesztő és tudományos-fantasztikus könyvek szerzője, nem véletlen, hogy ezeknek a rádiójátékoknak a nyelvezete ma túl tudományosnak, és mesterkéltnek hat, főleg a Mikrobi rajzfilmes változatához képest. („Való lényünk szerves kristályokból társult organizmus. Egy tömb, amelyben minden egyes kristálynak heteropoláris, szimmetrikus rácsszerkezete van. … A sziklahegy barlangjainak falára tapadt millió és millió kristálytömb egy-egy legmagasabb rendű élő szervezet, kristálytársulásokba sűrített gondolathalmaz.” - mondja a kristálylény például a Találkozás a kristálylényekkel c. epizódban). De a történetek mégis elég izgalmasak voltak ahhoz, hogy óriási sikerük legyen. (Néhány adás meghallgatható itt.)

Ekkoriban Kovács Béla volt a Televízió Ifjúsági- és Gyermekosztályának főszerkesztője, és a kisfiának minden vágya az volt, hogy rajzfilmen is láthassa Mikrobit. Mit tehet ilyenkor egy apuka, aki történetesen gyerekek televíziós szórakoztatásáról gondoskodik?

A Comment:comnak Mata János rendező mesélr a Mikrobiról.

„Erre a Magyar Televízió hirdetett egy gyerekrajz-pályázatot, és a srácok küldtek rajzokat, hogy hogyan néz ki a Mikrobi. Itt el is akadt a dolog. De a gyermek tovább nyaggatta Kovács Bélát, aki végül megbízta Bálint Ágnest a forgatókönyv megírásával, és ő neki is ült, és megírt tizenhárom epizódot”. Bár a televíziós változat stáblistáján Botond-Bolics neve szerepel forgatókönyvíróként, de ne felejtsük el, hogy a történetek inkább Bálint Ágnes dramaturgi munkája során nyerték el végső, élvezhető formájukat. A kamaszoknak készülő rajzfilmsorozat rendezőjének Bálint Ágnes Mata Jánost választotta, a zeneszerző pedig Lovas Ferenc lett. Ez a szerzőhármas már maga mögött tudott egy rendkívül népszerű sorozatot: a Kukori és Kotkodát. „Leültünk a Bálint Ágival megbeszélni, mit lehetne csinálni Mikrobiból, és akkor formálódott meg ez a másik Mikrobi, a házi robot, aki utál mosogatni, meg egyebek. Ez teljesen más volt, mint az eredeti Mikrobi.” (Például az eredeti Mikrobinak a hangjáték szerint hat csápja volt, a Mata-féle Mikrobi egészen másképp festett.)

A rádiós Mikrobi részei 30 percesek voltak, és összesen 41 részt hallhattak a hallgatók. Az első adás 1969. 07. 21-én hangzott el, az utolsó pedig 1972. április 10-én szállt ki az éterbe. A televíziós változatból két szériát láthattak a nézők, az elsőt ’73-74-ben 8 résszel, a második ’75-ben 5 résszel. Mind a rádiós, mind pedig a televíziós változat azt az üzenetet próbálta közvetíteni – a főleg kamaszkorú - közönség felé, hogy a mi világunkon kívül rengeteg lehetséges világ létezhet. „Az élet nem csupán Földünk kiváltsága. A mindenségben számtalan égitesten végtelenül sokféle élet létezhet.” – hangzott a rádiójáték mottója. Bálint Ágnes és Mata János célja szintén az volt, hogy erre ráébressze a gyerekeket, és hogy a fizika és kémia is lehet izgalmas, csak persze a rajzfilm sokkal játékosabban tette ezt, mint a rádiójáték. Egyébként érdekes, hogy a Mézga Aladár kalandjai is ezidőtájt készült (’72-ben), amelyben szintén lehetséges világokban történtek a kalandok.

Különleges rajzfilm a Mikrobi, kevesen tudják, de a sorozatban a rakétát számítógép rajzolta. Ez a megoldás akkoriban Európában is újdonságnak számított. „A Központi Fizikai Kutató Intézetnek volt egy számítástechnikai fejlesztő részlege. Szükségük volt egy animátorra, így keveredtem én ebbe a dologba. Animációs programot kellett fejleszteni. Igen egyszerű módszerekkel, hiszen akkor még 360 k volt egy winchester. És ezen belül kellett megoldani olyan feladatokat, amelyek ma másfél-két gigás területet igényelnek. A rakétát megrajzoló program azonban nem ott készült, hanem egy Karsai nevű programozó srác írta meg otthon. A lángokat viszont kézzel kellett megrajzolni, kifesteni.”

A cikk második része itt olvasható.