Gyerekfejjel szerelmes voltam Roger Moore-ba, de annyi mentségem van, hogy legalább nem Tony Curtisbe, úgyhogy tulajdonképpen simán bevállalhatom: Simon Templar, Az angyal a Filmmúzeumon 19 órától, remek zene, bámulatos ruhák és frizurák, habkönnyű történet.

Ugyanitt 21-től - Béla! Én vagyok! - Béla én vagyok! azaz Roncsfilm Szőke Andrással, Mucsi Zoltánnal, Szirtes Ágival és a többiekkel, ajánlott mindig és akárhányszor. Főleg most, hogy utána Szomjas György rendezővel a filmmúzeumos ajánlóember, az irtóztató hangú Galkó Balázs színész beszélget 22.30-tól.

De ha szerda, akkor Panoráma, egyetlen alkalmat sem szabad kihagyni, hiszen a Benda László-féle újságírók kihalóban vannak és micsoda veszteség lesz, amikor majd nem élvezhetjük szóvicces kép- és hangvirágait. Ahogy például egy EU-elnökségről szóló riport végén azt mondja méla bölcs hangján, szépen tagolva, hogy Lisszabonban csendben csönget a vágy villamosa és közben mutat persze egy lassan a ködbe távolodó villamost. Költészet ez barátaim, de legalábbis kemény munka, mert mennyi-mennyi felesleges vágókép és mennyi-mennyi könyökfolt kell hozzá, míg egy ilyen szállóige a tudósítóból kifakad, ki a híreket hozza nekünk haza a nagyvilágból, hogy okuljunk, basszameg, közszolgálatilag. (m1, 20:05)