A tegnapelőtti cikk folytatásaként ismét fényezzük egy kicsit az amerikai Megasztárt.
A zsűritagok kiválasztásánál az amerikaiak eleinte nagyon ódzkodtak Simon Cowelltől, amin nem is nagyon lehet csodálkozni, hiszen a népszerűségét javarészt a Pop Idolnak köszönhető, tuskó stílusáról és szókimondásáról híres producer beszólásai ("Maga egy katasztrófa, nem értem mit keres itt!" vagy "Nincs akkora színpad, amire a maga segge felférne.") a galamblelkű amerikai nézők körében biztos kivágták volna a biztosítékot. Cowell nem akart magából nemzetközi megmondóembert kreálni, és a Pop Idollal is csak a lemezcége felfuttatását akarta segíteni. Saját bevallása szerint sem ismerte eléggé az amerikai zenét ahhoz, hogy megfelelően értékelhesse a produkciókat, és az amerikai producerekkel folytatott tárgyalásai során arról is meggyőződött, hogy érdes stílusára a tengerentúl nem lesznek vevők.
Amikor tehát Kevin Warwick, a Pop Idol egyik angol producere felhívta, és felajánlotta neki, hogy legyen zsűritag, először nemet mondott, de legnagyobb meglepetésére szabad kezet kapott, a stílusán nem kellett változtatnia, és így igent mondott a felkérésre. A műsor címadásáról szóló megbeszélésen először az America's Idol verzióval kacérkodtak, de Darnell javaslatára egy kicsit alakítottak rajta ("nem akartam, hogy úgy hangozzon, mintha egy new yorki tűzoltóról szólna"), és megszületett az American Idol.
A FOX tulajdonosa, Rupert Murdoch is részt vett azon a tárgyaláson, amikor a műsor végső formátumáról döntöttek a producerek, és azt akarta, hogy an Angliában oly' jól bevált formátumon semmit ne változtassanak. A producerek ezzel szemben meg voltak arról győződve, hogy eredeti állapotában a műsor eladhatatlan lenne az amerikai piacon, és belenyúltak bizonyos dolgokba: két műsorvezető helyett egyet javasoltak, és a négytagú zsűri létszámát is lecsökkentették háromra (döntetlen esetén Angliában Simon döntötte el továbbjutást, és ezt mindenképpen el akarták kerülni a FOX fejesei). Cowell az első szezon előtt nem volt hajlandó aláírni a szerződését ("meglátom milyen lesz az első évad, és majd talán akkor"), aminek a költségvetés miatt eleve aggódó producerek csak örülni tudtak - nem akartak egy olyan nyári műsorra sok pénzt áldozni, melyet ekkor mindenki csak a főnök egyik hóbortos ötletének tartott.
A másik két zsűritagot igen hamar kiválaszották: Randy Jackson, a Journey egykori basszusgitárosa, a Columbia Records egyik producere mellett az amerikai közönség előtt jól ismert Paula Abdul került a székbe. A három ítész a próbák alatt nem nagyon beszélgetett egymással, így Cowell stíusával tulajdonképpen az első válogatás során - amikor ugye az összes botfülű és tehetségtelen "énekes" rájuk szabadul - szembesültek csak. "Szörnyű vagy." "Hogy lehet ilyen szarul énekelni?" "Lúzer vagy, kifelé!" Az ilyen bánásmódhoz abszolút nem szokott amerikai ifjoncok, akik a szabvány "Nagyon jó voltál, majd értesítünk!" mondatot várták minden borzalmasan hamisan előadott country nóta után, sírva és megalázva távoztak az első körből, de nem csak őket döbbentette meg a kíméletlen Simon.
Paula Abdul nem nagyon tudott kibékülni a "bolond angollal", és a kettőjük között érezhető feszültség nem tett jót a műsornak sem - volt rá példa, hogy a meghallgatás alatt vesztek össze egymással. Simon meg volt arról győződve, hogy Abdul nem fogja bírni a nyomást, és kilép a sorozatból. A második kör felvételei előtt az egyik producer Cowell kezébe nyomott egy listát azokkal a mondatokkal, melyeket majd a műsorban kellene elmondania. "A pali meg volt döbbenve, amikor közöltem vele, hogy az én szövegem nincs előre megírva. Ezek mindenkinek, mindent előre leírnak."
Az American Idol 2002 június 10-én került adásba, és egycsapásra meghódította az amerikai közönséget. Az első adást 10 millió néző látta, míg a következőt már 11. A nézettséget látva a producerek azonnal meghosszabbították a műsor szerződését, és 2003 januárjában, főműsorban indították be a második szezont. A siker azóta is töretlen, az idei évad fináléjának reklámperceiért már-már olyan csillagászati összegeket kérnek el, mint mondjuk egy Oscar díj kiosztóért. És mindez úgy kezdődött, hogy a Fox tulajdonosa a lánya kedvéért megnézett egy Pop Idolt.
plazmasas 2006.05.06. 05:36:59
USA dollarban, mer' ezitt amerika kerem.
Amugy nekem europainak nem volt meglepetes az oszinteseg - erdekes modon meg a FOX5-on sem tunt ez fel -jah, merthogy az Idol kozvetlenul a Simpsons utan kerul adasba :o))
Persze roppant nagy a felhajtas, mindenfele semmirolszolo magazinokban "hieressegkent" jelennek meg meg a tizenhatodik helyezettek is.
Es persze pletykalnak roluk, de ugye ebben az orszagban masbol nehezen lehet penzt csinalni.
Errol jut eszembe: talan ki kellene adni egy pletyka-magazint, amiben teljesen hetkoznapi emberek szerepelnek -
Juan vasarol a kislanyaval esatobbi -, ami ugye semmirol, es "senkirol" nem szol, dehat megiscsak mas eleterol, esugye ez mar biznisz.
Mert az itteni tarsadalomban ilyeneket be lehet illeszteni. Ahol Paris Hiltonrol beszelnek az emberek ... meg a "vegetable-chilli-rol"* ... ott minden elkepzelheto.
khm
Elkanyarodtam a tematol, bocs
udv
plazmasas
*Proof
plazmasas 2006.05.06. 05:43:52
Felroppent a hir, hogy Paula Abdul cuccol am rendesen - a kulisszak mogott (csipkefuggony mogott, mint jo szocmunkas mondana) el ez "latszik" is -, es ezert nagyon sokan fel vannak haborodva.
You go girl!
Ha ilyen f*szsagban kellene biraskodnom, enis rakattannek vmire ... hehe
plazmasas
cozumel 2006.05.07. 01:26:09
Neha sir, konnyeket morzsolgat a szeme sarkabol: You moved me to my core...
Maskor meg felall, razza a segget es csapkodja az asztalt, mert de jo buli ez az ajdol...
Simont birom, de nekem nagyon bejon ez a tipikus szaraz angol cinikus stilus, es meg igaza is van legtobbszor.
Persze meggyozodesem, hogy a szerepek le vannak osztva, de jol jatszak ok harman, kedd este egy oraban pont belefer.