Mi tagadás, megszerette Mikola Istvánt Magyarország. Üstökösként. Bohókás csetlése-botlása, a kalendáriumból okosodó falusi tornatanár világképét briliánsan karikírozó poénjai, meg ahogy pofákat tud vágni, hát az haláli! Fájdalmas ezért, hogy újabban keveset hallunk felőle, úgyhogy a rajongók értékelni fogják, hogy a Hír TV honlapján is megtekinthetik azt a bensőséges hangulatú beszélgetést, amit Philippel folytatott a Ketten a korzón című kulturális műsorban. Minden szava arany. Megveregeti a vállunkat, hogy "a magyar ember végül is szelíd, jóravaló emberfajta, csak le van egy kicsit butítva", mivel "a nemzeti sorstragédiák elszívták a nemzetlélekből, a kollektív tudattalanból az energiát". Meg hogy a gyerekek már azt hiszik, hogy a család nem is jó, mióta minden a családon belüli erőszakkal van tele. Bezzeg ha elhallgatnánk, ugye, mennyivel jobb lenne a gyereknek.
"Aki istenhívő, annak tudnia kell, hogy az imájával aktívan beavatkozhat a világfolyamatokba. Orvos vagyok, tudom."
Mikola azt is tudja, mit várunk tőle, úgyhogy el is ismétli szépen, szó szerint mindazt, amivel újabban híres és főleg eredményes lett: szétpakolja látványosan a nemzetsebészi kellékeket, kis kés, nagy kés, husáng, mérgezett táblakörző, húsz év szigorított. Lehet borzongani, csak folyvást.
A show szórakoztató potenciálját emellett az is emeli, ahogy Philip próbál hasonulni ahhoz, amit arrafelé polgárinak képzelnek: igazi majomparádé, tessék csak a fotóját megnézni jól. Egy rőfnyire lóg a szájából a konzervatív hitelesség, az. Azzal tud olyan ügyesen lefetyelni.
"Az ország beteg. Magatartásproblémái vannak."
Kérem a T. Szülőket, fenyítsék bőkezűen a kis csirkefogót.
Az utolsó 100 komment: