Az F/X nálam nem nagyon nyúlt még mellé sorozattal, a Rescue Me, a Nip/Tuck és a Shield abszolút kedvenceim közé tartoznak, és ha így folytatódik, a Thief is feliratkozik melléjük.
Nem várták annyian, mint a Heist-et, nem is terveznek annyi részt belőle (jelen állás szerint 6 epizód lesz, melyeket 2005 decemberére le is forgattak), nem is network adón megy, mégis sokkal jobb, mint az említett „testvérsorozat”. Az egyik fő ok pontosan a kábeles sorozatokban megengedhető (és a nagy adókon kevés kivétellel tiltott vagy finomított) témákban keresendő: az F/X-en lehet káromkodni (Rescue Me), erőszakos, korrupt zsarukat munka közben ábrázolni (The Shield), plasztikai műtéteket naturalisztikus részletességgel bemutatni (Nip/Tuck) és ezzel mindezt sokkal érdekesebbé tenni, mert valljuk be: jó a Law and Order, de rohadt unalmas néha.
A Thief nem unalmas. Egy rablóbandáról szól, mely a Shieldben főszereplő Strike Team mintájára egymásban tökéletesen megbízó, a csapatért áldozatokat hozó tagok alkotnak (na azért itt arat a sztereotípia meg a PC öléggé, fekete tolvaj, még egy fekete tolvaj, latin tolvaj, még egy latin, meg egy fehér, aki kábszeres – na ja, ki más lenne az) akik a „szakmájukban a legjobbak” (lámer idézet a Heistből) és Linda Hamilton megbízásából rabolnak – az első részben legalábbis – egy rakás gyémántot, meg mellékesként egy kis pénzt is. A megbízó motívuma és a diszfunkcionális család ábrázolása engem a Pacino-DeNiro fémjelezte Heat-re emlékeztet, ami csak javára válik a sorozatnak, mert Michael Mann nagyon ütős kis filmet rendezett anno.
Feszült, drámai, érdekes, jól rendezett és fényképezett sorozatról van szó, ami meg sem próbál cool lenni, nem akar viccelődni, hanem a csatornától megszokott sötét, kiábrándult, és eléggé kilátástalan világot jelenít meg, most éppen New Orleansban (külön dicséret, hogy nem LA vagy NY a helyszín), szenzációs zenével és kiváló színészekkel.
Aki teheti nézze, mert érdemes!