Azért bizakodással tölt el a gondolat, hogy jelenleg 1318 diák tanulja a Havas-féle interjúmódszert, amely nem csak a laza testtartás és az alsó ajkak lefelé irányuló mozgására korlátozott mimika szerepét hangsúlyozza, de alapelvei közt szerepel az is, hogy az interjú alatt végig bizonytalanságban kell tartani az interjúalanyt és a nézőt is, nehogy már el tudják dönteni, hogy akkor miről is van szó itt éppen.
A sajátos stílus egyik legszebb darabja az iskola nagymesterének interjúja Karafiáth Orsolya költőnővel a Mokka fedőnevű reggeli műsorban. Havas Henrik már az első pillanatban nehéz billentyűkombinációkkal előhívható kombóval támad, amikor gúnyosan hangsúlyozza a költőnő megnevezést, majd hirtelen nekiszegezi Karafiáth Orsolyának a legfontosabb kérdést, amit csak újságíró egy költőnőnek nekiszegezhet: "Mit szól a madárinfluenzához?"
Az elsőre szokatlan kérdés persze csapda, hiszen Karafiáth rögtön az álmairól és a paráiról kezd el beszélni, témánál vagyunk: hipochondria, depresszió, lelki gyötrelmek, egy fiatal művésznő mélységei. Havas egyébként az interjú alatt végig flörtöl beszélgetőpartnerével, szinte látjuk a képernyő alatt folyó erőteljes combozást, de persze ez nem személyes vonzalom, csak végletekig fokozott szakmaiság: Karafiáth szinte Havas tenyeréből eszik, a tenyérből, ami azért néha lekever egy-egy taslit is. Például, amikor megkérdezi, hogy mégis miért ilyen felkapott a művésznő, ha ilyen középszerű regénytervei vannak, vagy amikor az interjú lezárásaképpen egyszerűen hazazavarja a már amúgy is zavarodott Karafiáth Orsolyát. ("Hagyjuk a fenébe az egész beszélgetést, menjen haza, igyon vörösbort este!")
Persze a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével jutalmazott Karafiáth sem hagyja magát, például csendben megjegyzi, hogy nem csodálja, hogy Havas regényei rosszak, sőt a beszélgetésben többször úgy szívatja meg Havas Henriket, hogy az azt hiszi, éppen a füle tövét vakargatják. A legszebbet most idézzük, gondosan ügyelve a szöveghűségre:
H.H.: "Nincs valami problémája a szexuális életével?"
K.O.: "Azzal nincs. Miért magának?"
H..H: "Nekem sincs, De én depressziós vagyok én is egyébként"
K.O.: "Együtt próbáljuk meg, erre céloz?"
H.H.: "Akár ezt is érdemes lenne..."
Az apró részletek további elemezgetésével itt most nem untatnám Önöket, tessék letölteni a mai magyar újságírásban és az abszurd drámairodalomban is kiemelkedő teljesítménynek számító jelenetet! Másolják át DVD-re, VHS-re, küldjék tovább, archiválják és állítsák be képernyővédőnek! És ne felejtsék el befizetni a nyolcvanezer forintos tandíjat sárga csekken!
