Hosszú ideje pereskedik egymással Hajdú és Puzsér, azaz Hajdú perelte be legalább hétszer Puzsért mindenféle facebookos és egyéb beszólásáért. A hét(?) peres ügy között van három(?) büntető és négy(?) polgári, ember legyen a talpán aki (rajtuk kívül) tudja követni, hogy éppen kinek, mit ítéltek meg, de ez ne is érdekeljen minket, mert minek. Egy emlékezetes perük viszont van, egy olyan amiben az Alkotmánybíróság épp most mondott ki valami fontosat.

Az ítélettel elégedetlen Hajdú ugyanis az Alkotmánybíróságig ment, hogy kimondassa: őt nem lehet csak úgy médiapszichopatázni, mert nem közszereplő, és eleve. Na, erről van markánsan más véleménye az AB-nek, amit anélkül tettek közzé, hogy Hajdút vagy Puzsért nevesítették volna benne.

Az igazán perverzeknek a 28 oldalas indoklást javaslom elolvasásra (itt), a többieknek legyen elég a vázlatpontos kivonat:

• Az Alkotmánybíróság szerint a megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése révén a közszereplői kör bővülése figyelhető meg
• Olyan személyeknek is lehetősége nyílik a közéleti viták aktív alakítójává válni, akik korábban nem tartoztak a közszereplők fogalmi körébe.
• A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleménynyilvánításokat védi, azonban a közéleti kérdések köre szélesebb a szűken értelmezett politikai közléseknél.
• A közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése.
• Jellemzően nem az a meghatározó szempont, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem az, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz indítványozója (Hajdú), egyben az alapügy felperese egy olyan széles körben ismert személy, aki az általa készített és jelentős nézettséggel rendelkező műsorokban olyan társadalmi kérdéseket mutat be, amelyek közéleti kérdéseket érintenek.

(Hajdú) azért indított peres eljárást a – szintén országos ismertséggel bíró - alperessel (Puzsér) szemben, mert az alperes egy közösségi portálon az általa készített műsorok kritikája körében a következő bejegyzéseket tette:

1. a felperes "pszichopata",
2. "zavaros körülmények között" jutott köztévés szerződésekhez,
3. illetve a közéleti tevékenységét érintő kritikák miatt az általa indított peres eljárások "egy médiapszichopata jogi terrorja". 

Mind a keresetet elutasító elsőfokú bíróság, mind a másodfokú bíróság egyetértett abban, hogy az ügyben két közszereplő jogvitájáról van szó, a sérelmezett közlések véleménynyilvánításnak minősülnek és nem alapoznak meg személyiségi jogsértést, különös tekintettel arra, hogy a véleménynyilvánítás körében a közszereplők tűrési kötelezettsége tágabb.

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában – többek között – kifejtette, hogy a bíróságok tévesen minősítették őt olyan közszereplőnek, akinek fokozottabb a tűrési kötelezettsége, hiszen nem politikus, és nem gyakorol közhatalmat.Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védett alkotmányos érték. Történelmi tapasztalat, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása káros társadalmi következményekkel jár.

Ahhoz, hogy eldönthető legyen, meddig terjed egy közéleti jellegű vitában az érintett személy tűrési kötelezettsége, az Alkotmánybíróság szerint a konkrét körülmények gondos mérlegelése mellett a következő alkotmányos szempontok vizsgálata szükséges: a véleményt kifejező nyilvános közlés közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, közszereplést érint-e, illetve a közlés tényállítást vagy értékítéletet foglal-e magában. Végül vizsgálandó, hogy a nyilvános közlés sérti-e az érintett személy emberi méltóságát vagy jó hírnevét.

Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy a támadott bírói döntések az alkotmányossági szempontokat kifejezésre juttatták, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

Már többször megírtam, de álljon itt ismételten: nagyon helyes, hogy egy tévében állandóan szereplő, a közvéleményt aktívan alakító személynek többet kell tűrnie, mint másnak, én csak azt sajnálom - és ezt attól függetlenül írom, hogy mi a véleményem Hajdúról vagy Puzsérról - hogy a bíróság szerint egy ilyen közszereplőt nem lehet szarkupacnak nevezni. Mert hogyne lehetne. Nagyon remélem, hogy a fentiek fényében Puzsér és ügyvédjei már fogalmazzák a fellebbezést, és ha kell, elmennek Strasbourgig is. Mert kurvára igazuk van.