Naszóval. Van az a mondás, hogy ha sárga és hápog, akkor kacsa, hiába üvöltöd, hogy ló. Ezen egy "eredeti" címke sem segít egyébként. A TV2 új vetélkedője az RTL A Fal című licenszműsorának egyértelmű és pofátlan nyúlása, pont olyan, mint a Való Világ volt a Big Brotherről, és ezzel ezt a részt tudjuk is le, mert innentől ez jogi kérdés, és ha megáll a dolog, akkor a TV2 szopni fog, ha meg nem, akkor az RTL hiába idegeskedik. A pert majd a jogtulajdonos fogja indítani, azaz az NBC Universal vagy az anyacég, a Comcast, legyen az ő bajuk, nekünk, tévénézőnek nem ez az érdekes.

Hanem az, hogy ez a szegény ember fala, ez jobb-e, mint amiről lopták. Azaz sikerült-e úgy tekerni a formátumon, hogy annak van értelme és haszna, lásd még a dettó ellopott Sztárban sztárt, ami jobb lett a TV2 kreatívjainak kezében, mint az RTL által megvett eredeti, a Your Face Sounds Familiar, vagy éppen ellenkezőleg, csak rosszabb lett tőle. A válasz, legalábbis az első három adást látva, nem egyértelmű. A Piramisban az a lényeg, hogy van egy páros, aki a végén sok pénzt nyerhet, ha tagjai tudnak válaszolni közepesen nehéz kérdésekre, és mellé még kurva nagy szerencséjük is van. A szerencse úgy jön be a képbe, hogy a lóvéról egy bazinagy pacsinkó-tábla dönt (tetszik tudni, az a játék, amire a japánok költik a pénzüket, egy függőleges, tüskékkel teleszórt táblán elindulnak lefelé vasgolyók, lent meg fakkokban mindenféle meglepetés várja őket, vagy pozitív vagy negatív fajta), amit befolyásolni nem lehet, ha a golyó elindult fentről, akkor onnantól a jóisten meg a fizika kezében vagyunk.

A játékot két pár kezdi, azaz több játékost kell bemutatni, emberközelbe hozni, több a szoció, a kutyamenhelyért küzdő nő vagy a kanadai repjegyről álmodozó műkörmös háttere viszont nem biztos, hogy ilyen menyiségben is érdekes, mert a néző azt akarja látni, hogy jön a golyó, és viszi/adja a mannát. Ami feltűnő, hogy míg az RTL a szokásos magyar visszafogottságra épít, és inkább tördelő kezeket és reszkető szájszéleket mutat a játékosokkal kissé távolságtartón viselkedő Balázzsal, a TV2 úgy castingolt, hogy a lehető legharsányabb szereplők kerülhessenek képernyőre. Kérem szépen,aki itt nem üvölt, azt kinézik a műsorból, kerengő dervisként hajtják, űzik a golyót a helyére, olyanokat mondva a végén, hogy ez kemény volt, de megcsináltuk.

Ebben partner Stohl András is, akinek vélhetően azt mondták, hogy felejtse el, amit eddig a vetélkedők műsorvezetéséről tudott, és ripacskodja szarrá a műsort, amit Stohl hoz is böcsülettel. Az arcára olyan fájdalom ül ki, akikor egy játékos elveszít 30 000 forintot, mintha éppen rádöbbenne, hogy az a kedves, mackós fiatalember a cellájában a papásmamást más szinten tolja, mint általában szokás. Üvölt, sír, harsányan nevet, ami annyira nem lenne baj, csak éppen ettől, és a szerepet játszó játékosoktól az egész olyan lesz, mintha egy amatőr színtársulatot látnánk, ahogy eljátsszák A Fal című műsort. Persze aki ezt a harsányabb, amerikaibb stílust kedveli, annak ez bejöhet, a sokkal látványosabb érzelemkitörésekkel azért lehet hatni a nézőre bőven. Stohl a szerepét néha nagyon túljátssza, de porondmesternek ettől még jó, ahogy jó volt ő a Való Világban is. 

Alapvetően az a baj a Piramissal, hogy pont olyan, mint A Fal, semmivel sem érdekesebb vagy pörgősebb. A játékmenet nagyjából ugyanaz, a játékosok kérdésekre válaszolnak, majd vagy egyre nagyobb összegekkel hízik a kasszájuk, vagy lenullázzák magukat . annak függvényében, hogy jó-e a válasz vagy sem. A beiktatott változások, amik azért kellettek, hogy per esetén lehessen rájuk hivatkozni, nem mindig működnek, lelassítják a játékot, ahogy Stohl is, akinek pedig van érzéke a színpadiassághoz. Jóhogy, ez a szakmája, de itt csak időhúzás az, ahogy leszegett fejjel sajnálkozik, vagy a versenyző nyakába ugrik egy-egy forduló után, az meg különösen idegesítő, ahogy a Piramist élő személyként kezeli és odaszól, hogy "Piramis, mutasd meg nekem a megoldást, kérlek." A díszlet semmi különös, de a játéktér maga mintha kisebb lenne, mint A Falban, nem nyújt olyan grandiózus látványt, de ez már valóban a kit érdekel kategória.

A TV2 lelopott egy olyan formátumot, amit az RTL sem tudott izgalmasra vagy érdekesre megcsinálni, és forgatott belőle egy rossz színházi előadást. Ripacsok végszavaznak egymásnak a magasból lehulló labdák alatt (ja, a labdákat itt legalább nem a játékos indítja útjára, ami A Fal egyik legbénább eleme), a vége pedig egy lassú, túlbonyolított szerencsejáték, aminek egy momentumát sem lehet elhinni. Ezért bevállalni a pert (már ha lesz) az eredeti műsor alkotóival, hát, az jó nagy marhaságnak tűnik, bár ugye, futja a mi pénzünkön erre is.