Az idei X-Fakorral...á hagyjuk. Mi az, amit nem írtam le eddig erről az évadról? Mi tudna többet mondani az idei műsorról, mint az, hogy az RTL is csak hét élő adást vállalt be belőle? Az a legnagyobb baj egyébként, - ami tegnap este is fényesen bebizonyosodott - hogy az évad semmilyen. Az előzőből akkor sem tudok felidézni háromnál több nevet, ha agyonvernek egy Tóth Gabi, oppardon, Totova-jelmezzel (inklúding fejék), de az ideiből sem tudok majd februárban többet felsorolni.

És tessék, a verekedős aktmodellgyerek, ez a Kristóf, akit nem engedtek tovább az élő adásokba, már csak azért is hiányzik belőle, mert (a válogatón, a táborban és a mentorházban látottak alapján) ő legalább igazán szar volt, és ha másért nem is, ezért lehetett volna róla beszélni. Mert annál, hogy egy műsorban semmilyen énekesek és zenekarok vannak, az is jobb, ha szarok vannak. Mutatok két videót:

Ez ugye szar volt (mármint JFK, nem Turner).

Ez meg elképesztően jó.

Mindkettőről beszéltek, elég sokat. Ki az isten fog beszélni Dimitrijről, Opitz Barbiról vagy Mata Ricsiről a haverjaikon kívül? Ezen nem szabad csodálkozni, Dimitrij a maga 24 évével matuzsálem a 15 éves Ricsi és a 16 éves Barbara mellett, és ugyan neki van valamennyi egyénisége, de annyira ő sem emlékezetes, hogy ha netán nyer, akkor is emlékezzünk rá, a két kamaszról meg nem is beszélve, akiknek egyébként a legrosszabbat teszi ez a műsor. A Ham Ko Ham kiesése nem lepett meg, egyenletesen semmilyen teljesítményt nyújtottak és nem volt egyetlen nóta sem, ami nem úgy szólt volna a kezükben, mint az összes többi.

A legjobb hangja kétségtelenül Opitz Barbarának van a három döntős közül, de előadónak a legkevésbé sem tekinthető. Ebből a szempontból Dimitrij viszi a prímet, aki a hamis nótákat, az elcsalt mélyeket is eladja egy ideig, igaz, az ő lemezeit sem venném meg még az ellenségeimnek sem. Mata Ricsi semmit nem tud eladni, legkevésbé saját magát, ő az aki a vigaszágról a döntőig ment, pedig akár az első élő adásból el lehetett volna zavarni.

A műsorban mégsem ők, vagy a zsűri, esetleg a ki tudja hányadik, spontánnak eladott, de borzasztóan eljátszott belépőjével idegesítő Istenes volt a legkínosabb, és még csak nem is a nyitó Queen-egyveleg (pedig az elképesztően gyenge volt), hanem Geszti Péter és a Rapülők ill. a Wellhello playback-duettje, amit látva végig az az érzésem volt, hogy nem hiszem, hogy Gesztin kívül van élő ember ebben az országban, aki ezt a produkciót látva nem akart volna ólmot önteni a szemébe, beleértve a színpadon tartózkodókat is. A Rapülők, aminek már a neve miatt is kijár a faszkorbács, a magyar popzene egyik legkínosabb és legérthetetlenebb sikertörténete, mindent elmond az ország zenekultúrájáról az, hogy a mai napig eseménynek számít, ha összeállnak egy haknira.

Geszti kín- és kecskerímjei, szóviccei iszonyatosak, a színpadi jelenléte mindig is irritáló volt, mára meg szánalmas lett, nem is értem, hogy a Wellhelo mi a fenéért ment bele ebbe a vállalhatatlan produkcióba - nem mintha ők akár csak egy fokkal is jobbak lennének, csak éppen nekik most megy a szekerük, felesleges volt egy, a múltjába ilyen méretes horgokkal kétségbeesetten kapaszkodó, lejárt lemeznek is csak a legnagyobb jóindulattal nevezhető palival összeállniuk.

Jövő héten döntő, utána meg nyugalom - egy ideig szerintem megint nem lesz X-Faktor, mert a nézettség nem indokolja, és elég drága mulatság az egymillió nézőt karcolgató nézőszámhoz.