Negyedik epizódjához érkezett a Westworld, az HBO új, nagyszabású drámája. Az egymás után megkergülő (értsd egyre emberibben viselkedő) robotokról szóló sorozatban senki sem az, akinek látszik. Egymás után termeli ki a sorozat a rajongói teóriákat (vagy podcasteket), amik között könnyű elveszni, pláne, amikor néha még azt sem könnyű eldönteni, hogy mi történik a vásznon. A tovább mögött spoilerekkel, megpróbálunk valami értelmet keresni.

A Westworld egyik sokak által hangoztatott problémája, hogy nincsenek benne olyan igazán jó karakterek, akikkel érzelmi kötődést lehetne kialakítani. A fontosabb szereplők egyik fele, nem más, mint egy rakás, embereket nagyon ügyesen utánzó robot. Azt a megfigyelést feketeruhás Ed Harris is megteszi az epizódban, hogy bármennyire is emberszerűek, a velük szembeni erőszak nem tud valódi lenni és úgy tűnik, hogy ez a nézők érzelmeire is igaz. Néhány legalábbis nem akarnak nagyon élethű kenyérpirítókat megsiratni. A sorozat többi fontos szereplőjéről meg sokan azt mondják, hogy emberek, de eddig a színfalak mögött játszódó jelenetekben mégis szinte mindenki nagyon robotikusan viselkedett. Szóval értük meg ezért nehéz izgulni, de egyébként sem történik velük túl sok minden.

Bernard mondjuk viszonylag sok hülyeséget csinál, ráadásul az előző epizód, mintha azt akarta volna bebizonyítani, hogy ő nem is ember, hanem android. Elsőre nem akartam túl sokat foglalkozni a teóriákkal, mert túlzásnak tűnt, hogy szépen lassan mindenkiről kiderül: nem is ember, mindvégig a bolondját járatták velünk. Nem szabad elfelejteni, hogy Jonathan Nolan előszeretettel csinál olyan filmeket, amik folyamatos csavarokkal helyezik új megvilágításba a filmben korábban látott eseményeket. (Mondhatni az újonnan felfedezett szobák után a korábban látottakra új szemmel nézünk.)

Ha pedig valamelyik Nolan testvért akarom megfejteni, mindig a Tökéletes trükk jut eszembe. Az a 2006-os film gyakorlatilag történetmesélési stílusuk bemutatásáról szól. Ezeket pedig a Westworld eddigi epizódjaiban is elég jól fel lehet fedezni. A pilot első 10 perce megpróbálta elhitetni a nézővel, hogy Teddy lesz az a vendég, akit elkísérve feltárul majd fel előttünk a Park vadnyugati világa. Aztán gyorsan kiderült, hogy átvertek minket, és finoman emlékeztettek mindenkit arra a tényre, hogy a filmmel ellentétben itt a robotok lesznek az első számú nézőpont karakterek, ennek megfelelően pedig Teddy sem más, mint egy lakó. 

Ha a Tökéletes trükk húzásait alapul véve, abból indulunk ki, hogy láttuk az "alaptrükköt" és ezt fogjuk újra átélni, csak sokkal lassabban, akkor van egy elméletem Ford céljairól. Ehhez először is térjünk vissza Bernardra és tegyük fel, hogy tényleg android. Ebben az esetben nem saját ördögi terve miatt találkozik titokban Doloresszel, hanem azért, mert ez a dolga. (Ugyanúgy feltételezem, hogy Theresával is ezért fekszik le.)

A 4. rész eseményei alapján könnyen elképzelhetőnek tűnik, hogy Ford nagy terve arról szól, hogy megtisztítja az összes embertől Westworldöt és csak robotokkal veszi körbe magát. Vagyis meg kell oldania, hogy a robotok kiszolgáló személyzete is helyben készített áru legyen, ezért cseréli le szépen lassan az embereit. A klónozás benne van a Futureworldben, úgyhogy tegyük fel, hogy itt is előjön majd, és például az a kisfiú tényleg Ford volt gyerekkorában. Ebben az esetben Bernardot már lecserélte, simán lehet, hogy a biztonsági főnök is robot már, és a fontosabb dolgozók közül talán csak Theresa, Elsie és a narratíva mágus Lee Sizemore azok, akiket még állított a saját oldalára.

Ha így van, akkor Theresa és Ford kicsit horrorfilmes beszélgetése azért volt zseniális, mert így nem csak Dolores-re értelmezhető az Alice csodaországban narratíva, hanem mondjuk arra az igazgatóra is, akit már becserkészett egy robot és talán már csak idő kérdése, hogy az életére törjenek. Ford talán egyre közelebb van a nagy álmához, hogy létrejöjjön a világ, ahol már csak saját magával és a teremtményeivel kell szembenéznie.

Szerencsére a sorozat tisztában van vele, hogy milyen könnyű homályos utalásaiba egy teljes csillagképet belelátni, ezért is jegyzi meg Bernard Elsie-nek, hogy az Orion csillagképben nem három, hanem négy csillag van. Vagyis simán lehet, hogy ennek az elméletnek sincs semmi értelme.

Mégis lenyűgöző, hogy mennyi mindent lehet az eddigi 4 epizódba belemagyarázni.

Ha az epizód többi eseményére hagyatkozunk, akkor amellett is lehet érvelni, hogy a feketeruhás Ed Harris is robot és pont azért akarja megtalálni a játék értelmét, mert erre van programozva, így nyerheti el szabad akaratát. Ford végigküldi a labirintuson a legrátermettebb robotjait, úgyhogy hamarosan Dolores is a szabadság és a labirintus rejtélyének nyomába ered, ezért avatta be Bernard. Hiába oltotta le korábban Ford Sizemore terveit, ezek alapján ő sem tud továbblépni a brutalitáson, de most legalább elmondja, hogy miért. Annak idején mikor nyitott a park, ő írt 100 reménnyel teli cuki történetet, csak azokra a kutya sem volt kíváncsi. Maradtak a kannibál indiánok.

Ezek után hülyítheti prezentációkkal a többieket, de úgy tűnik nem tudja megváltoztatni a rendszert, vagy a vendégek igényeit, mert azok a legalapvetőbb emberi ösztönök kielégítéséről szólnak. Annyi biztos, hogy Sweetwatertől távolodva egyre durvább dolgok várnak ránk. Viszont már most is az a tapasztalat, hogy önmagában a robotok akciója túl sok igazi izgalmat nem tartogat a nézőknek, ezért a még félelmetesebb vagy visszataszítóbb események, amivel a labirintus kecsegtet, nem biztos, hogy túl nagy változást hoz. Kivéve persze, ha ott tényleg igazi indiánok lesznek, de azzal meg a Westworld beállna egy olyan sorba, amibe úgy tűnik még nem akar beállni. Vagy ne úgy állna be, hogy előtte elsütne néhány csavart, vagy csak simán megvárná, hogy a robotok elkezdjenek tombolni.

Na nem mintha csak az emberi természet rossz tulajdonságaira koncentrálna az epizód. Dolores legújabb lépése az emberré válás útján ugyanis az lesz, hogy teljesen önálló módon használ beszélgetés közben egy metaforát. Ahhoz bizony embernek kell lenni, hogy két egymástól tejesen különböző dolog, vagy cselekedet között hasonlóságot megértsük. A robotok szocializálódása pedig annyira jól sikerült, hogy mostmár az emberi személyiség mélyebb rétegeit is képesek megfejteni. Ford beszélt már arról a modellről, ami azt vezeti le, hogy milyen lépcsők kellenek az emberi öntudathoz. Persze a tetejét nem árulja el, de az emlékezet-improvizáció-önérdek hármason már több robot is jól áll, lassan itt az ideje, hogy az utolsót is meglépjük, lehet már meg is van csak nem vettük észre.

Dolores viselkedéséhez képest Maeve-é sokkal kevésbé tűnik kontrolláltnak, részben ezért is tűnik papíron érdekesebbnek. Sajnos Thandie Newton karaktere nem kapott Doloreshez mérhető perceket a képernyőn, ez azt hiszem kicsit vissza is üt és nehezebb őt teljes értékű főszereplőként kezelni. A története továbbra is emberi traumákról szól, amiket nem tud úgy érezni, mint egy ember és ettől a kettősségtől szenved is rendesen. Egy robotnál nem kellene olyasminek előfordulnia, hogy valamiről csak sejti, hogy eszébe kellene jutnia, de pontos megfogalmazásra képtelen. A számítógépeknél viszont nincs átmenet, 0 vagy 1 állást ismernek, viszont ahogy egyre közelebb kerülnek az emberi tudathoz úgy jönnek elő, ezek a szürke foltok az igen és nem, meg a jó és a rossz között. Ott találhatóak az emberek.

Mindezt ismét nagyszerű horrorfilmes megoldásokkal tették még átérezhetőbbé. Vincenzo Natali újra megcsillogtatta remek vizuális érzékét. A robotok mindennapjai felejtés nélkül tényleg kibírhatatlanok. Ehhez kapcsolódik az epizód címe (Dissonance Theory) is, ami erre a kettősségre érzésre utal, ami az emberek életének mindennapos része és most Maeve-nek kell megküzdenie ezzel az érzéssel. Hiába tűnik szörnyűnek ez az egész, valójában nem számít, mert nem fáj neki semmi és mert nem tud meghalni. Az utolsó pillanat viszont azt vetíti előre, hogy sikerült elfogadni ezt az állapotot.

Ha a miértre kellene tippelni akkor azt mondanám, hogy azért, mert hibás és ez az egész valójában a hibára épülő evolúció-elmélet újabb bizonyítása. A rendellenesség tud segíteni abban, hogy megőrizze "a józan eszét", hiszen járt a színfalak mögött és azt is tudja, hogy valamiért ő az egyetlen, aki emlékszik ezekre. Lehet a fejében hallható állítólagos Arnold segítségével dolgozza fel ezt a helyzetet, de még az is előfordulhat, hogy attól, mert mi nem látjuk még találkozik ő is Bernarddal titokban.

Ami a robotokat és a teóriákat illeti, arról is találni több levezetést, hogy a feketeruhás Ed Harris valójában android és nem ember, hiába állítják ennek az ellenkezőjét a készítők. Szintén ezt igyekeztek ezt azzal alátámasztani, hogy egy vendég két lövöldözés közötti szünetben odament hozzá és gratulált a valódi világban elkövetett jótékony munkájához. Vagyis a korábban felmerült kérdésekre az a válasz az, hogy ez a faszi azért engedheti meg magának, hogy állandóan itt legyen, mert nagyon sok pénze van. Egy milliárdos, aki a külvilágnak egy teljesen másik arcát mutatja, ezzel vagy megerősítve vagy cáfolva azt a korábbi kérdést, hogy a Westworld az ember igaz énjét hozza-e ki. Lehet, hogy úgy érzi a való életet már kijátszotta, ezért keres megszállottan új kihívásokat a robotizált vadnyugaton. 

Korábban már mondta, hogy azért jobb a Westworld, mint a való világ, mert itt minden ki van találva. Ennek azonban megvannak a korlátai és ránézésre rajta kívül mindenki tudja, hogy valójában az a nagybetűs válasz, amit keres nem létezik és hiába mű világ a Westworld, ebben pont ugyanolyan, mint az igazi. Érzésem szerint ez is egy kommentár azzal kapcsolatosan, hogy mennyire fals dolog valaminek a végétől egy mindent megváltoztató katarzist várni. Ahogy az életben, úgy itt is az út a lényeg és nem a cél. Azok a pillanatok, amiket egy normális vendég Sweetwater utcáin, meg valahol a prérin szadista gyilkos robotokra vadászva él át, mindössze néhányszor. Nem arra van kitalálva, hogy valaki 30 éven keresztül szisztematikusan próbálja megfejteni. (Vagyis azok az emberek, akik órákon-napokon keresztül próbálják megfejteni a sorozatot, ugyanúgy rossz úton járnak?)

Szintén elég sokat tett azért a negyedik epizód, hogy egyértelmű legyen: ha robotok emlékekkel és öntudattal rendelkeznek, akkor a saját történetük csak a rabszolgaságról szólhat. Ez pedig jó a sorozatnak, hiszen egy olyan téma, ami továbbra is aktuális és nem teljesen dolgozta még fel az amerikaiak kollektív lelkiismerete. Ráadásul úgy lehet róla beszélni, hogy az tele van vérrel, szenvedéssel és akcióval. Ezek már az OZ óta az HBO dráma sorozatainak a legfőbb üzemanyagai, és ha a Westworld jól sikerül, akkor talán közelebb fogunk kerülni ahhoz a kérdéshez, hogy miért alakult ez így. A robotokkal ugyanis eddig nem vizsgált módon lehet ehhez a kérdéshez, illetve az erőszak és a szórakoztatás kapcsolatához állni. Ez egyben egy eszköz is, ami használható arra, hogy olyan kevésbé brutális/szexi, de közben mélyen emberi tulajdonságot is megmutasson, mint a metaforák használata, vagy az emlékek kusza, de annál fontosabb jellege.

Vagyis a sorozatban megvannak a szofisztikált témák, de ezeket muszáj volt az erőszak és a szex mögé rejteni annak érdekében, hogy az HBO-n értelmezhető sorozat legyen a végeredmény. "Kezdd el nézni a sok lövöldözés és cici miatt, térj vissza a végeláthatatlan rejtélyek miatt." - valahogy így lehetne röviden összefoglalni ezt a kettősséget. Amíg előbbi nem válik az utóbbi kárára, addig nincs gond, bár nyilván ehhez ki kell várni azt, hogy az androidok tényleg elkezdjék gyilkolni az embereket, mert addig igazán komoly túlzásba a brutalitással, nem eshetnek a készítők.

De tényleg benne van egy háború? Ford és Theresa sokat emlegetett közös jelenete a rabszolgaság mellett még olyan gondolatokat is elhint, hogy a park kreátora valójában titkos hadsereget épít és ezért nem szerelik szét a rossz robotokat sem, inkább óriási hangárakban tárolják őket. Szintén nem hiszem, hogy ez a nagy cég, amit ugyanúgy hívnak, mint a filmben (Delos) ne tudna pontosan arról, hogy milyen érték is van a kezében. Eleve a robotok önmagukban értékesek, de ehhez jön hozzá, hogy a parkban pontosan kiismerhetik az ide érkező gazdag emberek szokásait, perverzióit, amivel később mondjuk zsarolhatóvá válnak. Vagy klónozhatóvá

És ez csak néhány lehetséges ötlet, tuti van még egy csomó másik is.

Egyéb felfedezések:

• Az előző részről írt posztban volt némi félreértés azzal kapcsolatban, hogy lőhetnek-e az android nők vagy sem. Nos egészen nyilvánvaló, hogy szerencsétlenül fogalmaztam, mert a fegyver elsütés a konkrét szereppel és nem a nemükkel van összefüggésben. Dolores szerepe, hogy áldozat legyen és ne tudja megvédeni magát. Szintén ezért gondolom, hogy nem is tud akármilyen fegyvert csak úgy elsütni, amit más androidoktól venne el, ezért volt fontos a jelenet, ahol William lőni tanította.
• A Westworld meta jellege még soha nem volt annyira észrevehető, mint mikor Ford cinikusan megjegyzi, hogy mivel túl sok építkezéssel és egyéb mindennapi macerával jár, hogy fejleszti az új narratíváját, ezért az lenne a legjobb ha egy időre leállítaná a munkálatokat. Ezt nehéz volt nem a Westworld-re magára tett kacsintásként értelmezni. Ez a sorozat ugyanis többször csúszott és egyszer még a forgatást is leállították.
• Ha már vallás, feketeruhás Ed Harris kalandjairól a labirintus nyomában túl részletesen nem számoltam be, pedig megint úgy mentette meg a spanját az utolsó pillanatban, hogy az már a halált várta. Továbbá megismerkedett Ingrid Bolsø Berdal karakterével, akinek kígyó van a hátán. A Vox negyedik részről írt recapjében van ezzel a jelképpel kapcsolatosan egy nagyon jó elmélet, ami levezeti, hogy a feketeruhás Ed Harris a sorozatban pont olyan archetípus, mint Lucifer, ezért bármennyire is az furcsa, de ő az a klasszikus jó figura, akinek itt szurkolni kell.
• Vicces volt, hogy Theresa kioktatta Elsie-t arról, hogy elbagatellizálja a problémát, mikor bejött Bernard és becsicskult, akkor szintén nem csinált mást, csak kisebbnek állította be a problémát.
• Ha már Elsie, akkor azt hiszem a kifakadása arról, hogy itt mindenkinek van valami hátsó szándéka, csak neki nincs, kicsit olyan volt, mintha az egyszerű néző jegyezte volna meg, hogy "itt már mindenkinek van valami elmélete a sorozatról csak nekem nincs." Ha igaz a mindenkiből robot lesz elmélet, akkor ez az egyik megerősítése lehet annak, hogy ő még nem az, ezért érzi magát egyedül.
• Lehet csak fétis, lehet később fontos lesz, de megint indokolatlanul sokat fókuszált a szemekre a sorozat.