Az HBO tegnap leadta a Trónok Harca hatodik évadának ötödik részét. Ismét megpróbáljuk összefoglalni az eseményeket. Spoilerek a tovább mögött.

Ideje volt már kicsit fellélegezni. Az utóbbi 1-2 évadban annyira eldurvultak az események a sorozat különböző szálaiban, hogy az apátia a nézőre is átragadt. Amikor a különböző szálakban a közös tulajdonság a kilátástalanság, akkor tudod, hogy azt nem lehet örökké csinálni, mert a néző megcsömörlik tőle. Ezért sikerült Ramseyt is kiüresíteni, mert mikor a képernyőn láttuk mindig valami újabb hihetetlen gonoszságot hajtott végre, sokszor pusztán a gonoszság érdekében. Ebből ki kellett lépnie a sorozatnak, lehet, hogy csak néhány jelenet erejéig, de muszáj volt valami mást, felszabadultabbat és színesebbet behozni.

Bran flashbackjeinek azért is volt nagy sikere, mert egy kis időre elvittek minket a káoszból és mutatott abból valamit, amikor az embereknek nem vakítóan fehér bőrű lények hordáitól kellett tartania. Emellett a régen húzódó rejtélyekre is választ adhat. Ehhez sikerült most hozzátenni az Arya szemén keresztül látott, az első 1-2 évadot feldolgozó színi előadást. Mikor először feltűnt a képernyőn nem is akartam elhinni, hogy ilyen sok értékes percet eltöltenek ezzel a producerek. 

A darabbal sikerült ismét éreztetni a perspektíva fontosságát: ahogy a látását nemrégiben visszanyerő lány Tyrion, Joffrey és Robert kifigurázást eltúlzó színészeken jót nevet és fel sem merül benne, hogy ez a dolog problémás. Amint viszont az édesapja is feltűnik a szeren, egyből más megvilágításba kerül ez az egész. Amellett, hogy ezt bevállalták, az is elég meglepő volt, hogy bemutatták a lefejezést is, majd mentek is tovább. Ezzel kicsit kérkedett is a sorozatot vezető D.B Weiss és David Benioff, akik pontosan tudták, hogy a rész végén könyvolvasó és csak a sorozatot ismerős néző ugyanolyan döbbenten fog maga elé meredni az epizód végén, mint mikor Sean Beantől köszöntünk el. 

Hodor halála nem volt benne a pakliban, ahogy az sem, hogy ennyire szívbemarkoló legyen a neve mögötti rejtély. Ez újabb érv amellett, hogy ne akarjuk tudni az ilyenekre a választ, mert a végeredmény az lesz, hogy kitépik a szívünket a helyéről. A próféciákkal való viccelődés nem most kezdődött, ott volt a második évadban az üstökös, amit mindenki saját magának vezetett le, vagy a Vörös papnők körében népszerű jóslat a hercegről, akinek eljöttét megjövendölték. Amint látjuk a leírás illik Danyre és Jonra egyaránt, vagyis megint vannak olyanok, akik rossz jelöltre teszik fel a jövőjüket.

A végzetét senki nem kerülheti el, Bran tréningje hamarabb véget ért, minthogy kiderült volna az igazság Jon szüleiről, de nem baj, mert legalább a Stark fiú azzal foglalkozott, ami igazán fontos és megmutatta nekünk, hogy születtek a Mások, majd egyedül kiderítette, mekkora is a seregük. A Háromszemű Holló leckéjét viszont nem tanulta meg és túl sokáig maradt ott ahol nem lett volna szabad, ezért nem csak magára, de mindenki másra is veszélyt hozott. Ez legalább arra választ ad, hogy a Mások miért nem haladnak dél felé az óriási seregükkel, hát azért, mert Branre vadásznak. És úgy tűnik ha akarnak, akkor sokkal gyorsabban is tudják mozgósítani a seregüket, úgyhogy szerencséjük van az embereknek, hogy délre nem ilyen tempóval indulnak meg, mint ide a barlanghoz jöttek.

Bran képességei hihetetlenül erősek már most, mikor még rendesen rájuk sem érzett. De még így is csak azért élheti túl, mert négyen is feláldozzák magukat azért, hogy ő túléljen. Persze a háromszemű hollónak inkább megváltás volt a halál és így beteljesítette a végzetét. Ahogy Nyár is, illetve az az Erdő gyermeke, akinek a vezeték vagy keresztnevét sajnos nem ismerhettük meg. És szegény Hodor is, akinek egész életében arra az egyetlen feladatra kellett készülnie, hogy majd Brandon Starkot megmentse és megtartsa azt a nyomorult ajtót.

Itt megmutatkozik Martin ügyes hőstervezése, aki a legerősebb szereplőjét egyszerre megtette a legfiatalabbnak és a leggyengébbnek. Elképesztő ereje van, de egy lánynak kell szó szerint kivakarnia a szarból. Közben érzelmileg a legnagyobb hatást Willis tragédiája gyakorolja a nézőre, de közben kiderül, hogy mi is a valódi veszély a sorozatban és hogyan keletkezett. Ennek a jelentősége óriási. Évadokon keresztül furcsa, különálló jelenetekben mutatták nekünk a Másokat, majd jóval később derült ki, hogy ők élő emberekből lesznek, viszont képesek feltámasztani a mezei hullákat. A fenyegetés vagyis két részből áll és mindkettő ellen jól jönnek a sárkányok.

Ehhez most hozzájött az, hogy a Másokat az Erdő gyermekei hozták létre pontosan annak érdekében, hogy a sima hétköznapi embert lesöpörjék a bolygó színéről. A vox.com-on lehetett olvasni egy írást arról, hogy ez megerősíti azt a közkedvelt vélekedést, hogy a Trónok harca valójában a klímaváltozásról szól. Az emberek feldühítették földanyát, aki ezért megtisztítja magát tőlük, akik közben nem hajlandóak elfogadni a veszély valódiságát. Nem rossz metafora, de azt hiszem van egy legalább ehhez hasonló. Ez ugyanennyire lehet egy alternatív történelem, ahol az indiánok sötét mágiát vetettek be a kolonizáló emberek ellen, hogy elpusztítsák őket. Ahogy az erdő gyermekeit irtották, üldözték, elvették a területeiket az emberek, ugyanez történt az Amerikai kontinenst őslakosaival is. Így hirtelen nagyon amerikai is lehet ez a történet.

Ha az aktuálpolitikát is bele akarjuk keverni, akkor a történet nagyon úgy áll, hogy Dany a Donald Trump a történetben, akinek csak annyi a hívószava hogy Westeros megint nagyszerű lesz, de ezen kívül egyáltalán nem úgy tűnik, hogy tudja, milyen gyakorlati lépésekre van ehhez szükség. Hogy megint Tyrion eszmefuttatására utaljak,

Nagyon jó történet, pláne a tűzzel meg a sárkányokkal.

Viszont a vezetői képességei ettől még nem lesznek igazán jók. Ott van viszont Sansa, aki az epizód legdiadalmasabb jelenetében kiosztotta Kisujjat azért, amiért eladta egy szadista állatnak a hosszútávú céljai érdekében. Kisujjat ezzel picit kiherélték a készítők, hiszen soha nem ismerjük a terveit, de bármi történik mindig olyan, mintha pontosan erre számított volna. Ettől még nem lehet tudni, hogy mit gondolt, Ramsey hogyan fog viselkedni majd a lánnyal. Mert az szinte biztos, hogy Kisujj bele van zúgva Sansába, ezért feltételezem, hogy nem akarta volna, hogy baja essen. De mivel a becsvágya minden más érzését elhomályosítja, ezért nem törődik vele és inkább odadobta a fattyúnak. Végül jól járt, pozícióban van és szükség van a seregére, de kérdés, hogy Jonnal és Melisnadrevel a képben, hogyan fogja tudni érvényesíteni az akaratát. Mert pont Sansát nem fogja tudni manipulálni ezek után. Legalábbis meglepő lenne.

A készítők valószínűleg Sansa mondanivalója után úgy érezték, hogy megindokolták a megerőszakolós történetszálat az előző évadból, de szerintem az a helyzet, hogy a karakterfejlődésnek és ennek a jelenetnek sem volt szüksége szexuális erőszakra, anélkül is megállt volna a lábán és semmit sem vont volna le az értékéből. Sansa kiállt magáért és innentől kezdve remélhetőleg már senki nem fogja a sarokba parancsolni. Ahogy élesben látjuk, megtanulta a leckét, tök rutinosan hazudott arról, hogyan tud a bácsikája seregéről. De végül mégsem hagyja, hogy a személyes érzései a politikája útjába álljon, ezért elfogadja Baelish segítségét, mert a politikában ilyen döntéseket kell hozni.

Szinte az összes többi fontos női karakternek is van olyan pillanata, ahol Sansához hasonlóan kiáll saját magáért, nem fogadja el a szarságot a férfiaktól. Arya felteszi a kérdést, hogy ha a színésznő jó embernek tűnik, akkor miért kell meghalnia? Mestere pedig el is mondja, hogy ebben a világban egyáltalán nem csak a rossz emberekért jön el a halál. Azokért, akinek megváltják a halálát. Még akkor is ha kicsinyes önérdekek és a becsvágy az, ami miatt kifizették az árát. De ez történik mindig a Trónok Harcában, ahol a személyes érdekek csak más halálával valósíthatóak meg. Ezt egészen vissza lehet oda vezetni, hogy az ember ölni kezdte az erdő gyermekeit. Egészen bármelyik szeretett karakterünk haláláig. (Shireen például.) Mindenütt erről volt szó, Arya eleve azért tanul most gyilkológépnek, hogy kiélhesse a személyes ambícióit, ami ugyanúgy nem ál másból, mint újabb kivégzésekből. De ehhez nem felejtheti el, hogy ő egy Stark. Vagyis tényleg nem lehet belőle soha Senki.

Yara is kiáll magáért, amikor besétál a körbe és kijelenti, hogy igényt tart a trónra akkor is, ha még soha nem volt női uralkodója a Vas-szigeteknek. A következő jelenet Theon miatt fontos, aki felismeri, hogy a becsvágyat félretéve lehet jó döntést hozni arról, hogy ki is való vezetőnek valójában. Viszont a királyválasztás azért nagyszerű, mert teljesen érthető, hogy miért lelkes mindenki Euron Greyjoy miatt. Világot látott ember, akinek van egy terve, és minden külső jellegzetessége megvan hozzá, hogy hadvezér legyen. Yara lehet ügyesebb lett volna ha megkapja a vezetést, de neki nem volt egy ilyen jól megfogható terve, vagy története, hogy megint Tyriont említsem. Ez rengeteget számít, kell adni valamit az embereknek, amiben hisznek, amiért lelkesednek. Ennek ellenére Yara története feminista metaforaként így is működik, mert övé az utolsó szó és ellopja a legjobb hajókat és meglép velük. Vagyis kitör a férfiak elnyomó rendszeréből és a saját útját járja. Az egy másik kérdés, hogy lehet érteni Balon testvérének a jól hangzó kampány szövegét arról, hogy 1000 hajóért cserébe átnyújtja a világot, mert Dany aztán nem akar magának férjet az biztos, szóval ő az igazi Donald Trumpja az epizódnak, aki a lelkes embereit egy vesztes küldetésre bíztatja.

Kinvara sem hagyja magát, az új papnőnek először Varys a szemére veti, hogy milyen butaság vakon hinni a próféciákban, de végül ő fekteti két vállra az eunuchot, ráadásul a saját módszereivel. Ez egy fontos párbeszéd volt, a sorozat szó szerint kitért arra, amit fent is említettem a próféciákkal és a feltétlen hittel kapcsolatban. Melisandre titka, miszerint sok száz éves ennek fényében felértékelődik, mert simán előfordulhat, hogy itt is valamilyen mágia segítségével derültek ki Varys legféltettebb titkai, amiről tuti nem pletykált egy madár sem. Az sem lehet véletlen, hogy Kinvara mellett Arya célpontja is egy nagyon hasonló kinézető nő. 

Dany már az előző epizódban felgyújtotta az őt lenéző és tárgyiasító férfiakat, de most is van egy aprócska jelenete, ahol tovább erősíti hatalmát szegény Jorah felett és nem engedi meg neki, hogy szabadon távozhasson. Mindennek úgy kell történnie, ahogy Dany akarja, vagy úgy kell alakítani a történetet. Ezért parancsba adja, hogy gyógyuljon meg és tudjuk, hogy nem fog megtörténni és talán ennek is szomorúnak kellene lennie, de azt hiszem úgy igazán mélyen Jorah-t nem sajnálja senki. És nem csak azért, mert nem helyénvaló érzései vannak egy nála sokkal sokkal fiatalabb nő iránt. Tragikus hős az egész élete, mindenhonnan elüldözték, még mikor jót csinált azért is bűnhődnie kellett, de ilyen sok karakternél nem mindenkinek jut a szimpátiából.

Az epizód teljes egészét viszont nagyon is lehetett kedvelni. Egyrészt volt benne egy hatalmas és tényleg valódi mély érzelmeket kiváltó halál. Egy, a sorozat kezdetétől meglévő rejtély megfejtése, előtte némi önreflexió a színházas jelenettel és szükséges tónusbeli váltás. Volt öncélúan mutogatott mell és pöcs egyaránt, hogy ne felejtsük ez még mindig az a sorozat, amit ezt is megcsinálja. A sok testvér gyilkosság helyett, testvéri szeretet, ahogy Sansa átadta Jonnak azt a bizonyos palástot és befogadta a családba, pont ő, aki mindig a leginkább éreztette vele, hogy nem közéjük való. És végül egy huncut szerelmes mosoly az emberevő vademberek vérszomjas vezetőjétől, ami legalább olyan fontos, hogy érezzük nem csak a brutalitás miatt léteznek ezek az emberek, hanem vannak más érzelmeik is. Úgy tűnik néha a Trónok harca elfelejtette, hogy mi teszi olyan jóvá. Ez a sok különböző jelenet nagyon erős elegyet tud alkotni. Néha fel kell jönni a víz alól és új dolgokat behozni, hogy kijöjjünk a kilátástalanság érzéséből. Közben persze haladnak az emberek, Dany és Sansa meg Jon is elindultak a szebb jövő felé, de végén csak az egyikük fog örülni és az emberek azt hiszem, hogy nem Danynek fognak szurkolni.

Egyéb felfedezések:

• Ha nem is ez volt a Game Of Thrones legjobb epizódja szinte biztosan ez volt a legjobb, ha csak azokat nézzük, amik mezei epizódok és nem fókuszálnak egyetlen csatára sem kiemelt ideig. 6 különböző szálon mozogtak az események és mindenütt volt valami emlékezetes vagy izgalmas. És közben ezek a jelenetek szépen összefüggtek és kikacsintottak a korábbi évadokra is.
• Ami a CGI-t illeti, a barlang előtti robbanások valóban nem voltak a legszebbek. De azt hiszem a sorozat bebizonyította, hogy ha jól működik a történetmesélés, akkor a B-filmes robbanást könnyebben elnézi az ember.
• Egyre kevésbé bízom benne, hogy egyetlen rémfarkas is kihúzza az évad végéig. Sajnos CGI miatt az HBO egyébként is ritkán használta őket, pedig ők csak egy kicsit kevésbé menőek, mint a sárkányok.
• Hihetetlen, hogy az Euron nagyjából az Oberyn Martell receptet követi. Csak sajnos a terve a leglényegesebb ponton van elrontva. Hiába jön vissza a kvázi halálból, ez semmit nem jelent.
• Ha nem lennének egyértelműek a Stark gyerekek közötti párhuzamok: Bran elveszíti a rémfarkasát - Jon megkapja a Starkok ikonikus köpenyét. (Korábban Jon halál - Arya vakság.)
• Spoiler az Agymanók című filmből. Ha nem láttad, ugord át ezt a pontot. Remélem nem én voltam az egyetlen, aki Bran Hodor halála után pontosan úgy érezte magát, mint mikor ott elveszítettük Bing Bongot. A hasonlóság, és a hős útjában betöltött szerep szinte ugyanaz. A sírás mennyisége talán nem. Hodor.
• Ahogy az erdő gyermeke megteremti az első Mást, az is jó metafora, ha mindenütt azt keresünk, mert először sikerült a könyvolvasókat is szíven szúrni a sorozaton keresztül. Stannis halála lehetett volna ilyen, de a Mások származása és Hodor rejtélye meg halála, mélyebb és fontosabb spoilerek. Ettől függetlenül Martin könyvei nem azért lesznek jók vagy nem jók, mert nagyjából ismerjük majd a történet sarok pontjait. Egy regénynél mindennél jobban számít “az út” és nem a “cél” a konkrét spoilerek.
• Ha már aktuálpolitika, Tyrion mikor mondta, hogy az embereknek tudniuk kell, hogy Dany hozta el az emberek számára a biztonságot, akkor a benne szunnyadó propaganda minisztert hozta elő.
• UPDATE1: Nope, bármennyire is szerettem volna, Sansa nem tud kibújni a bőréből és hiába győzködi Brienne, abszolút nem akarja elfogadni a Völgy lovagjainak segítségét. Köszi a jelzést.
• UPDATE2: Nem emlékeztem meg arról, hogy milyen kihívást jelentett a fordítóknak szerte a világon az utolsó néhány perc fordítása. Itt egy gyűjtés Redditről, hogy ki melyik nyelv milyen furmányos megoldásra adott lehetőséget. Másrészt pacsi a sorozat önkéntes fordítóinak, akikről még Aleska Diamond is megemlékezett
  

  Nekem sokkal jobban tetszik a magyar fordítás szerinte, "Hodor" jelentése, mint az eredeti! Le a kalappal a fordítók elott !!! Ui: Bocsi aki még nem látta és gyorsan pótolja! #tronokharca ❤️

  A photo posted by Sáfrány Emese aka Aleska� (@aleska_safrany_emese) on May 24, 2016 at 2:58am PDT