- Gyere velünk, próbaba-lábakat dobálunk a szemetesbe, aztán meglessük, ahogy kiakadnak a szemétszállítók!
- Pompásan hangzik, benne vagyok!

Ez az utolsó mondata a Superstore című, tegnap elindított NBC-sitcomnak, amiből menten három részt is le lehet tölteni, de egyelőre ne szaladjunk ennyire fejjel a falnak, elég lesz egy is ahhoz, hogy megállapítsuk, kell-e vagy nem. Az egykamerás, tehát nem élő közönség előtt felvett, "filmszerű" vígjátéksorozat ugyanis egy újabb Office-kaptafára épülő, de a nagy elődtől pont a legjobb elemet el nem csaklizó munkahelyi komédia, amit vagy szeret az ember, vagy nem, én például nemigen fogom tovább nézni.

Adott egy Cloud9 nevű hipermarket, amiben vannak dolgozók, azoknak vannak mindennapjaik, találkoznak vásárlókkal, kapcsolatba kerülnek egymással, és lesz persze romantika meg nehéz sorsok kibontása, és a végső konklúzió: minden melóban, még a legszarabban is meg lehet találni a szépséget, vagy ha azt nem, a megnyugvást. A pilotban a főhős Jonah (Ben Feldman) éppen első napját kezdi meg a helyi madarasteszkóban, és persze, hogy ő nem ide való, mert okosabb, intelligensebb, többre hivatott, mint a kollégák, de hát a sors ugye közbeszólt, lés kibaszott vele (biztos valami bankár volt majd kiderül).

A másik főszereplő az Ugly Bettyből ismert America Ferrera, ő Amyt alakítja, az érzékeny, de csípős nyelvű csajt, aki persze szimpatizál Jonah-val, de nem mutatja ki (meg is van a romantikus szálunk, Jim és Pam 2.0), és van neki férje is, vagy volt és meghalt, nem tudom, majd kiderül ez is, de lényegtelen. A többi karaktert az írók a sitcomsorozatok Ikeájából vették, van az idióta, tutyimutyi főnök, a fegyverbuzi, becsvágyó, buzgómócsing eladónő (Dwight) aki halálosan szerelmes lesz Jonah-ba a második percben, kapunk egy kerekesszékes fekete faszit, hogy minden kötelező kisebbségi kategóriát kipipálhassunk, meg egy ostoba csajt, aki terhes, és egy törtető ázsiai származású újoncot, aki szerintem meleg is, mert a szereposztó szivárvány így lesz teljes. Ez az első kör, de persze egy ilyen bazinagy üzletben mindig elő lehet rángatni újabb karaktereket.

A pilotban Jonah bénázása az A-sztori, a terhes csajt elvenni igyekvő gyökér próbálkozása a B, és a Jonah-t fúró másik újonc a C, mindent sikerült kimérni patikamérlegen, a karakterek pont úgy viselkednek, ahogy azt elvárják tőlük, Jonah romantikus lesz, a fegyverbuzi nő lő, a buta terhes csaj igent mond, Ferrera arcára meg olyan féjdalom és kétségbeesés ül ki, mintha valóban egy ilyen üzletben dolgozna, nem pedig egy hamarosan nagyot bukó sitcomon. A sorozat showrunnerje, Justin Spitzer az Office egyik író-producere volt, előtte viszont a Scrubs-on is dolgozott, és ha rám hallgat, akkor az előbbit nyúlja, és nem a scrantoni papírgyárat, mert úgy talán érdekes lenne a sorozat, ami így csak egy gyenge kópia, pár egész jó viccel.