Jon Stewart az utolsó adásában azzal foglalta össze The Daily Show-s munkásságát, egyben a műsor lényegét, hogy ugyan nem ért el igazán nagy változást, de folyamatos harcban volt a bulshittel, ami a politikát körülvette. Trevor Noah pedig azzal a jelképes ígérettel vette át a stafétát az első adásában, hogy a bullshit elleni háború folytatódik. És mintha szinte semmi sem változott volna.

Sorozatokban néha előfordul az a faramuci helyzet, hogy egy karaktert az alkotók megtartanának, viszont a színész lelépne, vagy valamiért ki kell rúgni, így ugyanazt a szerepet egyik epizódról a másikra egy tök más színész játsza. Ilyenkor néha csak egy idő után szimplán másként néz ki a karakter, néha az van, mint a Barátok köztbe, hogy bemegy Tilda átöltözni, aztán kijön teljesen más külsővel, de néha el szokták sütni azt a béna klisét, hogy megölik a szereplőt, a lelke pedig egy másik testbe költözik. A legemlékezetesebb talán a Rém rendes családban volt, amikor Bruno, a kutya költözött más testbe. Az új The Daily Show legelső epizódjánál valahogy tökre az volt az érzésem, mintha ugyanazt a figurát nézném, mint akit előtte láttam, csak szimplán egy másik testbe költözött. Ami valahol érthető, jött három új ember, meg cserélődött a műsorvezető, de az írói stábot is beleértve nem történtek személyi változások. Ugyanazok írták a poénokat és ugyanolyan poénokat, mint mondjuk három hónapja, csak most egy másik fickó mondta el őket.

Ez pozitívum és negatívum egyszerre, hisz Trevor Noah már rögtön az elején nagyon profin hozta pont ugyanazt és ugyanúgy, mint amit előtte Stewart évekig, viszont ebből a 20 percből meg nem nagyon derült ki, hogy ki is ez a fickó és mitől lesz más, mint elődje. Ez utóbbit sokan problémának élték meg, hisz a nyáron elejtett egy olyant a promóciós körút során, hogy az új műsor kevésbé fog a Fox News-ra és a különböző hírcsatornákra koncentrálni, helyette inkább az internetre kerül át a fókusz, például a Buzzfeedre. Stewart nagy újítása elődjéhez, Craig Kilbornhoz képest többek közt az volt, hogy az éppen hattyúdalát élő nyomtatott sajtó helyett inkább a tévére koncentrált, most pedig picit hasonló a helyzet, hisz a legtöbben ma már az internetről szerzik be az információikat. Így mindenki valami nagy és éles váltásra számított, helyette meg pont ugyanazt kapta, mint amit előtte, nem pedig szétcincált Buzzfeed-cikket, meg körberöhögött Twitter-bejegyzéseket.

Engem ez egyáltalán nem zavart, pont a pozitívum része miatt. Noah nagyon profin indította a show-t, szinte az összes poén ült, és nem csak azért, mert jól voltak megírva, hanem azért is, mert jól adta őket elő. Másrészt, legelső epizódban szerintem nem baj, ha rögtön nem indítanak valami tök mással, először a korábbi nézőket kell megnyugtatni, hogy ez továbbra is ugyanaz lesz, mint amit szeretnek, aztán szép lassan el lehet kezdeni új írány felé tolódni, egyúttal új nézőket bevonzani. Van idő bőven, Larry Wilmore is szép lassan vonzotta be a nézőket, amikor átvette Colberttől az idősávot. Ráadásul ha Wilmore-t nézzük, nála is csak 2-3 hónap után tisztult le a műsor identitása és stílusa, pedig neki sokkal több tapasztalata volt már ebben. Idővel Noah is saját képére fogja formálni valószínűleg a Daily Show-t, addig is tartja azt a szintet, amit megkövetelnek tőle. Biztonsági játék ez ugyan, de először el kell még adni őt az amerikai közönségnek.

Bemutatkozott az egyik új tudósító, Roy Wood Jr. is, aki ha jól értem, a lehangolóan realista fekete fickó karakterét fogja vinni. Legalább is első szegmensében éppen leszarta, hogy vizet találtak a Marson, hisz ha majd lehetséges is lesz az élet ott, feketéket úgyse engednek a bolygóra, max Oprah-t, meg még két embert. Erős bemutatkozás volt, kábé le is nyúlta a show-t. Alapvetően tök jó kezdés volt ez, egészen az interjú részig, ahol Noah teljesen csődöt mondott. Kevin Hart volt a vendég, akiről azt kell tudni azon túl, hogy színész és stand up komikus, hogy borzasztóan szeret beszélni és kissé hiperaktív. Végig is dumálta az interjút, amit végig ő irányított és talán mentett is meg, mert Noah teljesen elvesztette a kontrollt és nagyon látványosan zavarban volt.

Már az elején baj volt, Hart hozott neki ajándékokat, amitől láthatóan teljesen leblokkolt, annyira, hogy még megköszönni is elfelejtette, aztán próbált ebből viccet csinálni, jött is az epizód első kínos poénja. Innentől pedig csak egyre rosszabb volt, amiben közrejátszott az is, hogy a kérdések nem igazán voltak jók, meg az is, hogy nem igazán tudta elhitetni, hogy ezekre a kérdésekre tényleg érdeklik a válaszok. Meg mondjuk engem se igazán érdekelt, hogy az apró termetű színész miért szeret futni és sportolni, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy az amerikai nézőket sem. Ha egy interjúban a vendég arról kezd el beszélni, miért fontos a testmozgás számára, akkor az az interjú ott megdöglött. Azért ennél csak lehet érdekesebbet kérdezni. Ebben még rengeteget kell majd fejlődni Trevor Noah-nak, ugyanakkor összességében tök pozitívak az első benyomásaim az új Daily Show-ról. Teljesen kialakulni meg úgyis majd csak hetek vagy hónapok múlva fog, addig kár hosszú távú következtetéseket levonni.