Az, hogy a konzervatív oldal, és a Fidesz seggéből a nyelvét csak elvétve és akkor is nagyon rövid időre kihúzó haveri sajtó számára a homoszexualitás egy olyan métely, amit titkolni kell, mint a búcsúban megesett unokahúgot, vagy a református nagybácsit, aki ki tudja mit művel a kecskékkel, az nem újdonság. Remekül lehet szórakozni az olyan írásokon, amikben a kormány Nagy Barátai a saját nemükhöz vonzódó emberek láttán kapnak agyvérzést, és a göebbelsi fajelméletet húzzák rá a melegkérdésre, ami, és most tessék nagyon megkapaszkodni a heteroszexuális férfiaknak rendszeresített análvibrátorba, csak az ő agyukban létezik.

A modern embert ugyanis mindez nem érdekli. Neki mindegy, hogy ki, kivel, mit és mivel csinál a hálószobában, pont annyira figyel fel két smároló faszira, mint az egymás nyelvébe gabalyodó heteró párra a négyeshatoson, élni és élni hagyni, vallja, és ha a tévében nem úgy jelenik meg egy buzi, mint egy pederaszta rohadék, aki egy rozsdás Ladában csorgatja a nyálát a grundon focizó, félmeztelen srácokra, attól még nem kap a szívéhez, és ír cikket. Hálistennek, teszem hozzá, Szikszai Pétereből egy is elég. És még mielőtt: nem az a bajom, hogy Szikszainak véleménye van, ami markánsan eltér az enyémtől, hanem az, hogy amit leír, az egy faszság.

Az a baja ugyanis, hogy ha Szikszai a tévé felé hajít egy követ (képletesen), tuti, hogy valami buzit talál el vele, kurvaélet, bogaram, mi van ezzel a tévével, hogy rendes embert már nem is lehet látni benne? Mert ugye a rendes, normális, elfogadható, satöbbi jelzőket az ilyen szikszaik dolga kiaggatni az emberre, rám biztos azt mondaná  hogy balliblis gané, vagy kövér buzibarát, mittudomén mennyire menne le kutyába. A cikke alapján eléggé. A kollégának palinak a következő problémái vannak a média-melegek-tévé vonalon:

• A külföldi kereskedelmi tévék élen járnak a másság elfogadtatásában.
• A tévéből ömlenek ránk a homoszexuális témájú filmek.
• A mindennapi életről szóló alkotásokban is rendre megjelennek a meleg karakterek. 
• A homoszexuálisokat már nem lehet sztereotípiák alapján beskatulyázni.
• A televízió észrevétlenül hozza be és fogadtatja el velünk a homoszexualitást.

Ha jól értem, az első vádpontban azt kifogásolja a szerző, hogy a külföldi kertévék képesek a másságot elfogadni, amit nem értek, mert nem tudom, mi az a külföldi kereskedelmi tévé, hiszen a példaként említett tévék közül az HBO nem kereskedelmi tévé, hanem előfizetéses kábelcsatorna, a Comedy Central dettó kábeltévé, ha meg az RTL-re gondol, mondja már ki, egyem meg.

Azt sem értem, miért baj az, hogy a tévéműsorokban elfogadják a másságot, ahogy azt sem, hogy mit takar az "ömlenek" kifejezés, hiszen ha megnézem az eheti műsort, 130 csatornára levetítve, napi 18 órányi kontenttel, heti 7 napra számolva, és úgy kimatekozva, hogy egy óra = egy műsor, akkor 16 380 műsorról beszélünk, szóval ha ÖMLIK a melegtartalom, az ennek jó része kell hogy legyen, mondjuk napi 10 órában minimum, de persze erről szó sincs, a derék közíró sem sorolt fel tíz műsornál több példát.

A mindennapi életben megjelenő meleg karakterek és a nem beskatulyázható, sztereotípiáktól mentes melegek is problémát okoznak Szikszainak, nem beszélve az észrevétlenül behozott homoszexuálisokról. Nem is tudom, mi lenne a kóser, ha a tévében a meleg karakter feltűnése ELŐTT felvillanna egy VIGYÁZAT, BUZIK!-felirat, esetleg hangjelzés is kísérné a belépőt, mondjuk egy hajókürt? Vagy legyen egy bekarikázott B-betű a sarokban, hogy mindenki tudja, buzik vannak a tévében, tessék bemenekülni a pajtába/templomba/barlangba, és bezárni az ajtót szorosan? Legyen minden meleg karakter ruhájára varrva egy B-betű? 

Az a legnagyobb baja Szikszainak, hogy írása alapján egyértelműen retteg a melegektől. Mintha valami veszedelem lenne, ami a jó keresztyén újságírókra és barátaikra fenekedik a sarokban, és csak azt várja, hogy egy óvatlan pillanatban lecsapjon rá, és megbuzizza, hogy aztán sírdogálhasson a sarokban egy Rob Halford-képet szorongatva. És az a legszörnyűbb, hogy ezt ő maga sem veszi észre.