A Rising Star hazai történetének eddigi legkeményebb adása ment le vasárnap a TV2-n, hiszen a fellépő négy énekes közül kettő pont a döntő kapujában bukott el. A műsor nem kis meglepetéssel ért véget annak ellenére, hogy egy név eltéréssel mi már korábban megjósoltuk a négy döntőst.

A mostani adás végén komoly önanalízist kellett tartanom, hiszem talán egy Rising-adást sem élveztem annyira, mint ezt a mostanit. Lehet csak Stockholm-szindrómáról van, hogy a hosszú hetek óta Rising Starral töltött vasárnapjaimnak az lett a hatása, hogy a végére egész megkedveltem a műsort. Méghozzá az olyan dolgok miatt, mint a vasárnapi adás lebonyolítása.

Hiába írtam korábban, hogy ebben a műsorban nincs három óra, ez volt az első alkalom, hogy nem éreztem fölöslegesen hosszúnak az egészet. Ez köszönhető annak is, hogy megint új szabályt hoztak: a hat énekesből a legtöbb százalékot gyűjtő automatikusan továbbmegy, a legkevesebbet összeszedő pedig búcsúzhat. Ezután a maradék négy énekes újrázhat, hogy aztán ismét a legkevesebb százalékot kapó versenyző essen ki. Több hét Rising Star után azt hiszem elmondhatom, hogy a második esélyes előadások miatt érdemes nézni ezt a műsort amikor kiderül kik tudnak hatalmas nyomás alatt produkálni.

Az első kör az én egyetlen kedvencemmel, Peter '20. század" Srámekkel kezdődött, akinek képesek voltak Csonka Pici Ding Dongját adni. Na, nem azt a dongot, hanem a borzalmas slágert, aminek már a címe elég egy félnapos pokoli dallamtapadáshoz. Egy részről furcsa volt Csonkát a TV2-n látni, más részről sikerült az egész műsor legfurcsább pillanatával előrukkolnia. A felvezetésben azt mondta Srámeknek, hogy

ha majd találkozunk egy falunapon, akkor szeretném ha ezt a dalt nem te énekelnéd.

Ezt a mondatot sokféleképpen lehet értelmezni:

• Srámek többre érdemes egy falunapi fellépésnél
• Srámek azért ne az ő dalával haknizzon a falunapon
• Srámek ne vegye el Csonka Pici munkáját a falunapokon

Talán az összes magyar énekesműsor közül ez volt az első, ahol valami fontosabb személy arra utalt az egyik versenyzőnek, hogy úgyis a falunapokon végzi, ahogy a megasztáros, x-faktoros, voice-os, csillagszületikes és valószínűleg Rising Staros előadók 95 százaléka. Persze lehet Csonka nem erre akart kilyukadni, pedig pontosan ez az igazság.

Srámek aztán csúnyán lebőgött a dingdingdonggal, már az elején eldőlni látszott, hogy ő fog először kiesni. Czibit viszont lazán felpontozták a House of the Rising Sunnal. Az elején toronymagas esélyesnek tűnő, de az utóbbi adásokra kifulladó Gondi Helén hiába énekelt sokkal jobban Srámeknél, nagyon lepontozták. Ezt követően jött Fehérvári Alfréd, aki a Kings of Leon Sex on Fire-jét nyomta le rengeteg saját plusz húzással, kifejezetten jó volt hallgatni. DE.

(Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy ha valaki az olvasók közül azt gondolja, hogy a Sex on Fire és a mostani Kings of Leon egy jó zenekar, annak elmondhassam, hogy óriásit téved. Tessék meghallgatni az első két lemezüket (itt és itt), amit azelőtt írtak, hogy a sokadik középszerű stadionrock együttessé váltak volna. Ha majd egyszer egy ilyen számot adnak az énekeseknek a magyar tehetségkutatókban akkor én is jobban fogok érdeklődni.)

Ezt követte Singh Viki unalmas, de felpontozott Szomorú vasárnapja, hogy aztán az utolsó 4-5 adásra igazán megizmosodó Várhegyi Palmira letaroljon mindent. Pedig csak egy I Will Survive-ot énekelt, amibe belecsempészték a Destiny's Child Survivorjét is. Épp kezdtem volna megdícsérni az ötlet kitalálóját, de közben kiderült, hogy az egész a Glee-ből jön.

Szóval Gondi Helén esett ki, aki aztán jó hosszan elbúcsúzott a zsűritől, mi pedig jó eséllyel most hallottunk róla utoljára. De Srámek épp hogy megúszta a dolgot, és neki kellett kezdenie a másik kört, amit Várhegyi már a páholyból nézhetett végig.

Tisztában vagyok vele, hogy kulturálisan erősen kifogásolható gagyi táncdalokat sugározni vasárnapi főműsoridőben, de Peter Srámek egyszerűen annyira hiteles srác, hogy ha mindenképpen szar/béna/ezerszer hallott popdalokat kell hallgatnom, akkor a maiak és Sláger Rádió közül az utóbbit választom. A második körre rendre jobban teljesítő Srámek a Gyere velem rózsát szedni c. dalt énekelte, ami minden bizonnyal rajta van a Nagy Guantanamo Soundtracken, de esküszöm tetszett Srámek előadásában. Fogalmam sincs mi van ebben a srácban, miért vonzódik ilyen fiatalon a történelem legrosszabb zenei trendjeihez, de olyan átéléssel nyomja a gagyit, hogy részemről magasan az egész műsor legértékesebb figurája. Annyira jó volt, hogy a négy közül övé lett a legtöbb százalék.

A láthatóan izguló Czibi gyenge volt, a hangja sem volt néhol rendben, valószínűleg ő is érzi, hogy az utóbb két adás óta kezd kicsúszni a kezéből a győzelem. Fehérvári Alfréd még őt is alulmúlta a Neked írom a dallal, aminél kiderült, hogy lassan építkező, kevésbé bombasztikus számot nem érdemes a második körre hagyni. Szerencséjére Singh Viki mindenkinél jobban izgult, talán sose énekelt ilyen rosszul, és övé lett a legkevesebb pont is ezért.

Tényleg baromi izgalmas volt a vége, hiszen az egyértelmű kiesőnek tűnő Srámek óriásit fordított, az eddig biztosan éneklők pedig mind akadoztak. Az ilyen pillanatok miatt érdemes nézni ezeket a műsorokat, kár hogy az utolsó előtti adásig kellett várni.

Kis apró érdekesség, hogy a január 19-i adás után próbáltam megtippelni a lehetséges négy döntőst, és mindössze annyit tévedtem, hogy az akkor topon járó Gondit raktam Srámek helyére. Ráadásul később Sixx az olvasókat is megkérdezte, akik pedig Singh Vikit várták Czibi Norbert helyére. Ebből is látszik a műsor fő problémája, hogy annyi középszerű vagy gyenge hangon kellett átszenvednünk magunkat, hogy már nagyon korán kiderült a legjobbak névsora. Tényleg elfogytak az énekes tehetségek Magyarországon, lassan importálni kell a versenyzőket. Az lesz az igazi gazdasági bevándorlás.

(Egy szeretetteljes jótanács a köztévének: ha már mindenképpen másolni akarják a kertévéket A Dallal, akkor tessék lemásolni a közösségi médiájukat is. A Rising Star Facebookjára konkrétan real time-ban kerülnek fel a fotók és videók, ameddig a közmédiánál még mindig többnapos késéssel pakolják fel a képeket egy ftp-re. 2015-ben.)