Hancu nagyszerű vezetőt írt abból, amit a kedves kommentelők művelnek a c:c-n, Facebookon, Indexen, bármikor, ha a VV6 előkerül. Az idézetben már benne van minden, amit erről a témáról el lehet mondani, de érdemes elolvasni az egész cikket, itt.

A gyűlöletre, és azon keresztül az önértékelésünk simogatására alapozott médiafogyasztás, mint láthattuk, nem új jelenség, és a Való Világ 6 esetében sem csak azért robbant akkorát a gyűlöletbomba, mert annyival felháborítóbb lenne a tartalom, mint eddig bármi. A műsor körüli gyűlölethullámoknak egyszerűen jól jött, hogy időközben megjelent, és széles körben elterjedt a közösségi média, és ma már azok a milliók is facebookoznak és kommentelnek, akik a műsor célcsoportja.

A közösségi média a sokszorosára erősítette a gyűlölve rajongás hangját, ami a lefelé történő összehasonlítás pszichológiai jelenségéből fakad és sok esetben önértékelési zavarok tudat alatti kompenzálása a célja. A mechanizmus egyszerű: ha ki is mondom, hogy mennyire gyalázatos, amit a tévében látok, és fel kéne gyújtani az egészet (és ezzel indirekt módon azt mondom, hogy bezzeg én mennyivel jobb vagyok náluk), azzal erősebb lesz az önbecsülésemet növelő hatás. Minél hangosabban, minél több ember előtt, minél erősebb kifejezésekkel élve mondom ki, annál inkább.

És a közösségi médiával máris belekerültünk egy önmagát erősítő körbe: egymást túllicitálva kell gyalázni a valóságshow-t, és úgy általában a kereskedelmi tévézést, hogy megmaradjon a „jobb vagyok náluk" hatás. A több száz hozzászólásos kommentfolyamokban minden trükköt be kell vetni, meg kell különböztetni magunkat az átlag-gyűlölködőktől is. Ilyenkor jöhet a „nekem nincs is tévém", az „én annyira felette állok ennek, hogy azt sem tudom, kik ezek az emberek", és hasonló kártyák bevetése. Amiben az a különösen vicces, hogy a valóságshow-ról szóló online beszélgetések egyre inkább úgy néznek ki, mintha egyik résztvevője sem nézné azt, amiről beszélgetnek. Miközben tudományos kutatások bizonyítják, hogy egyébként a valóságshow-k nézői sokkal aktívabbak a közösségi médiában, mint az átlag vagy a műsort nem nézők.