A RadioTimes azt írja, hogy a BBC a hét második felében feltölt néhány olyan eredeti Doctor Who részt az iTunes Store-ba, amelyeket 1978 óta elveszettnek hittek. A megtalált és digitálisan felújított részek a második doktor idejéből származnak, és Afrikában találták meg a tekercseket.
A második doktort (1966-69) játszó Patrick Troughton az egyik elveszett részben. Nem tudjuk, hogy ez került-e most elő.
Mi, a régi Doctor Whoból hiányzik egy csomó rész?
Igen, az első hat évad 253 részéből eddig 106 hiányzott. Ezek egyébként csak 25 perces részek voltak. Azt eddig is tudtuk, hogy miről szóltak, mert különböző rajongói magnófelvételeken az összesnek megvan a hangja, és fotókon és újságkivágásokon néhány képkocka is megmaradt.
A BBC 1967 és 1968 között semmisítette meg őket, mert azt gondolták, hogy már úgysem lehet már levetíteni őket. Ez egy szerzői jogi vita miatt volt így, ami még az '50-es években kezdődött, miután elterjedt a tévéadások rögzítésének gyakorlata.
A Wikipédia szerint azelőtt az ismétléseket is élőben adták, úgy, hogy a színészeket behívták a stúdióba, és újra eljátszották az egész műsort. A rögzítés lehetőségétől persze teljesen kikészültek a színész-szakszervezetek. Azt nem sikerült elérniük, hogy egyáltalán ne vegyék fel a műsorokat, de azt igen, hogy csak előre meghatározott számú alkalommal lehessen ismételni. Miután a BBC felhasználta a szerződésben foglalt keretet, azt gondolták, már nincs értelme megőrizni a filmtekercseket, a helyre meg szükségük volt, úgyhogy egy csomó filmet megsemmisítettek.
westhammer · http://whufc.blog.nepsport.hu/ 2013.10.08. 18:50:45
_Neville 2013.10.08. 19:53:58
merta-X 2013.10.08. 20:26:36
2013.10.08. 22:33:21
Ahogy hallottam, ez a gyakorlat a Magyar Televízióban még a nyolcvanas években is jellemző volt. A szalagokat újra felhasználták, mert nem volt elég pénz újakra. Így az eredeti felvételek örökre elvesztek.
Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2013.10.09. 09:04:13
mbm 2013.10.10. 02:11:15
Akkoriban viszont a Doctor Who egy négy-öt évet megélt sorozat volt, amelyet ráadásul gyermekműsorként tartottak számon a csatornánál (ahhoz a részleghez tartozott, meg is látszott a költségvetésén), szóval nem nagyon tulajdonítottak neki bármiféle kulturális tartalmat, olyat nem, amit egy könyvhöz vagy más művészeti alkotáshoz hasonlóan meg kellene őrizni.
(egyébként a könyvtárak is rendszeresen selejteznek, nem is csak értéktelen ponyvát, néha a Szabó Ervin az aulájában árulja 100-200 forintért, mielőtt kidobja).