Én eléggé csalódott vagyok. Semmi kiugóran rémes, egyszerűen a Dextertől többet vártam volna, főleg az utolsó évadban. Azért hátha jobb lesz.

A fő probléma, hogy egyelőre nem látszik, miről is szól majd ez az évad. Mindig azt gondoltam, az íróknak, esetleg Michael C. Hallnak, de a csapatból valakinek azért alapvetően van egy halvány fogalma, ha arról nem is, hogy ennek a sorozatnak mi lesz az egymondatos tanulsága, de arról talán mégis, hogy ez a tanulság milyen témában születik majd.

Tisztában vagyok vele, hogy sokszor nehéz fejű vagyok és előítéleteim vannak. Biztos vagyok benne, hogy a hozzám hasonló nézők fanyalgását egy csomószor fárasztó olvasni: elvárok valamit az íróktól, és ha nem azt kapom, amit előre kitaláltam, elutasítom még a jó történeteket is.

Szerintem most nem ez történik.

Nagy Dexter-kronológia

Az előítélet persze továbbra is megvan bennem: úgy gondolom, a Dexter akkor lenne a legjobb, ha a központi téma az a kérdés volna, hogy Dexter akkor pszichopata vagy ember. Ehhez a témához kapcsolódik egy rakás izgalmas háttérgondolat: létezik-e szabad akarat (illetve Dexternek van-e ilyenje), mekkora a felelőssége ebben a helyzetben Dexter környezetének (Deb végre rájött, hogy kicsoda a bátyja, de előtte évtizedekig nem figyelt rá annyira, hogy ez leessen neki), mitől lesz valódi egy érzelem, és ha Dexter tényleg egy pszichopata, tehát fizikailag (vagy lelkileg vagy mittudomén) képtelen a fejlődésre, akkor mégis, ugyan mit várok tőle, mit kezdjen magával.

Nade a lényeg, hogy az elmúlt nyolc évben felkészítettem már ráerőszakoltam magamat gyakorlatilag az elképzelhető összes témaválasztás elfogadására. Mikor Dexter és Rita összeházasodtak, sokáig úgy tűnt, a sorozat Dexter átváltozásáról fog szólni, és azt mutatja majd meg, hogyan lesz a gyilkosból rendes családapa. Untatott a happy end, de elfogadtam. A második évadban Lilah, most pedig legutóbb Hannah McKay megjelenésével úgy tűnt, Dexterbe majd a szerelem fog végre érzéseket csempészni. Klisés? Rémesen, de próbáljuk ki! Egyszer egy sörözés közben Dexter azt mondta Anglenek, ha egyszer igazán ember lehetne, legszívesebb az ő bőrébe bújna. Dexter tiszteli Angelt? Nekem ez is tetszik, legyen akkor az, hogy Dexter barátokat keres! (Ez volt Miguel Pradoval, valamennyire Trinityvel is – az 5-6. évad főgonoszaira már nem is emlékszem. Ja megvan, ott volt Tom Hanks fia.)

Az elmúlt 5 rész

És most itt állunk az utolsó évad közepén, és még mindig nem látszik, miről szól ez a sorozat. Az elmúlt 5 részben felvonult hétévadnyi témarengeteg: Debra utálja Dextert (testvérek viszonya + szerelem!) Dexter utálja Debrát (testvérek viszonya + what, szerelem?) Dexter pszichopata. Nem, Dexternek vannak őszinte érzelmei, Harrison és Debra iránt mindenképp. Ó, itt egy pszichológus (ez a pszichológus lesz Dexter új mamája?) Ó, előjött megint Harry (most Debrát nyomasztja). Valamint: itt egy sorozatgyilkos, aki szereti a szüleit (az agysebész). És most végül: itt egy gyilkos ösztönű kamaszfiú (aki pont úgy viselkedik, mint fiatalon Dexter).

És mindeközben: Quinn és Jamie veszekednek, Jamie féltékenykedik, kinevezi-e Angel Quinnt, és tényleg azzal fogja-e kihasználni Masukát a lánya, hogy meghívatja magát vele kávéra? Oké, ezek a cselekményszálak továbbra sem érdekelnek egyáltalán, de remélem látszik, miről beszélek: láttunk eddig egy csomó érdekes és kevésbé érdekes történetszálat elindulni, de az egyikből sem lett semmi – most például úgy tűnik, véget is írt az agysebészről szóló storyline, és az évad közepén kapunk egy teljesen új főgonoszt (bár a főgonosz szerintem továbbra is Dr. Vogel). És Hannah McKay még vissza sem tért.

Ha a harmadik évad közepén járnánk, el tudnám magammal hitetni, hogy ez a sokmillió, csapongó és egymást semlegesítő történetszál valamilyen nagyszerű, zseniálisan kigondolt történetnek ágyaz meg (olyasmire gondolok, mint ami az első évad végén is volt). Hat résszel a finálé előtt viszont nem tudok megszabadulni a gondolattól, hogy mindez időhúzás, és az utolsó három részben majd valamilyen mérsékelten átgondolt, tűzijátéknak szánt, de valójában csalódást keltő eseménysort kapunk, ami, ha nem is hoz majd egyensúlyt a teljes történetbe, de a maga módján azért izgalmas és érdekes lesz – csak éppen, ugyanúgy mint egy random évadközbeni rész, végtelenül közepes marad. A premier alapján ennél sokkal többet vártam.

Persze ettől még továbbra is jó érzés nézni a sorozatot: a mostani nyitójelent, amiben Dexter és Debra veszekednek, nagyon szórakoztató volt. Dexter pedig még Vogelnek is beszólt: ki gondolta volna, hogy Dexter tud sértődött is lenni? Vogel doktor jelenetei szintén egyre jobbak lesznek: a karakterről még mindig nem tudom eldönteni, hogy egyszerű képregényfigura, vagy az őrült tudós szerepet egyszerre megjelenítő és kritizáló írói húzás, de kezd érdekessé válni (és már az is előrelépés, hogy ebben bizonytalan vagyok). Tetszett még az a jelenet is, amiben Jamie Dextert idegesítette a duplarandival: az ilyeneket az első négy évadban mindig Rita szálította, és mióta meghalt, hiányoztak a sorozatból.