Disclaimer

Ha a Mezzo tévét és a Spektrumot is 10 éve nézted utoljára mert azóta túl mainstream, vagy ha visszasírod az Ablak c. műsort, akkor tudd hogy az alábbiakat mi is tudjuk:

1) Nem, ez nem igényes műsor.
2) Igen, itt tart a hazai televiziózás.
3) Igen, erre van igény.
4) Igen, erről kell írni. 

Ja, és minden, a poszthoz érdemben hozzá nem szóló, offtopic, nyelvtannáci, gyalázkodó és/vagy személyeskedő kommentet figyelmeztetés nélkül törlünk. 

Írjon nekünk!

Olyat látott, hallott, olvasott, kattintott, amit eddig még soha? Van valami kínzó kérdése a sorozatokról, tévéről, médiáról, amire senki nem tud válaszolni? Írja meg nekünk!

Facebook oldaldoboz

Friss a Hogyvolton

Nincs megjeleníthető elem

Média és mozi az Indexen

Nincs megjeleníthető elem

Kulcsszavak

24 (312) a&e (133) abc (1958) ajánló (1699) amazon (112) amc (913) animációs (109) atv (217) axn (531) baki (261) barátok közt (144) baromság (130) bbc (403) beharangozó (281) beszól (314) blikk (338) bors (267) botrány (320) breaking (124) breaking bad (233) brit (512) bsg (258) bulvár (995) cbs (1865) celeb (108) cinemax (706) comedy central (518) cool (358) csaj (177) csi (159) cw (882) dexter (237) díj (247) discovery (249) discovery channel (111) doku (127) duna ii autonómia (111) duna televízió (1212) duna tv (169) dvd (302) előzetes (123) emmy (189) f/x (450) film (598) filmmúzeum (903) film (338) fnl (132) foci (171) fox (2048) fringe (163) fx (394) glee (227) grace klinika (173) gyász (206) HBO (107) hbo (2971) hbo2 (313) hbo comedy (125) himym (154) hír (2037) híradó (126) hírek (288) hírtv (126) history channel (116) homeland (123) horror (150) hősök (200) house (164) humor (140) idol (248) interjú (540) internet (484) itv (122) játék (146) jóban rosszban (119) kasza (229) kép (798) köztévé (140) kritika (618) lapszemle (169) lifetime (152) lista (178) lost (498) lóvé (164) lovetta (140) m1 (1692) m2 (991) mad men (109) magyar rádió (119) médiaipar (389) mgm (230) mokka (142) mtv (1149) mtva (264) nbc (2137) netflix (376) nézettség (1355) office (195) ortt (159) per (208) pilot (1034) pletyka (325) politika (310) premier (135) promó (268) rádió (341) reality (1934) reklám (323) remake (225) retró (287) rtl (635) rtl ii (146) rtl klub (2212) sajtóközlemény (116) sci-fi (158) scifi (207) sci fi (533) showtime (794) simpsons (115) sitcom (882) snl (276) soa (189) sorozat (11642) sorozathalál (123) sorozatpremier (266) spektrum (169) spinoff (114) spoiler (343) sport (320) sport1 (148) starz (214) survivor (218) syfy (382) szereposztás (1224) sztrájk (136) szülfel (109) talkshow (387) tbbt (233) tehetségkutató (228) tények (119) tévé (136) tévésorozat (148) the voice (100) tnt (390) trailer (182) trónok harca (758) true blood (215) tv (16483) tv2 (3194) tv6 (103) tv paprika (142) twd (307) twitter (119) újság (311) upfronts (107) usa network (316) való világ (100) vélemény (212) vetélkedő (301) viasat (551) viasat3 (647) viasat history (101) vicces (698) videó (3079) x-faktor (186) x faktor (111) youtube (240) zene (213) zone europa (356) Címkefelhő

A politika teljes mocska

2013. február 27. 14:23 sixx 19 komment

Francis Underwood pont olyan figura, mint amilyennek a politikusokat elképzeljük. Manipulatív, erkölcstelen alak, aki saját céljai érdekében mindenre képes, átgázol mindenen és mindenkin, szemrebbenés nélkül a szemébe hazudik akár az elnöknek is, márpedig olyat, legalábbis az Elnök emberein szocializálódott tévénéző krédója szerint, nem szabad csinálni. Nos, a House of Cards az az amerikai nagypolitikának, ami a Boss volt a helyi szintűnek, egy végtelenül cinikus, lehangoló, de ezzel együtt rettentő érdekes sorozat. Az ugrás után a Netflix üdvöskéjét vesézzük, spoileresen.

Screen Shot 2013-02-20 at 9.10.16 PM.png

100 millió dollár - ennyit költött a DVD-kölcsönzőből tévéipari nagyágyúvá válni akaró Netflix két évadnyi politikai mocsokra és manipulációra. A 26 részből egyelőre 13 került adásba, egy kupacban, csak a Netflix előfizetőinek (nézték is rendesen, a cég szerint messze a legnézettebb tévés tartalmuk lett). A sorozat, amit feltehetően itthon is láthatunk majd (az utósugárzási jogokat a Netflix a Media Rights Capital nevű cégnek adta el, ők értékesítik világszerte), az amerikai politika látszólag második vonalába enged betekintést, a Kapitólium kulisszái mögé.

A kirakatba ugye a Fehér házat teszik az amerikaiak, az elnököt és az ovális irodát, de a valós politikacsinálás nem ott zajlik, hanem a képviselőházban, ahol a lobbisták és nagykapitalisták úgy adják-veszik a a székükhöz körömszakadtáig ragaszkodó képviselőket, mint mobiltelefonnepper a használt okostelefont. A kisebb, jelentéktelenebb körzetek képviselői beállnak a sorba, és úgy menetelnek, ahogy azt a nagyobb hatalommal bírók, a zsíros bizottsági állásokat osztogatók diktálják. Frank Underwood pedig az egyik legbefolyásosabb közülük, ő ugyanis a demokrata többség frakcióvezetője (majority whip egészen pontosan, ez kb. annak, vagy frakcióvezető-helyettesnek felel meg), és amikor az új elnököt beiktatják, arra számít hogy éveken át tartó lojalitását, a választási kampányban betöltött kulcsszerepét a külügyminiszteri poszttal jutalmazzák majd meg.

Screen Shot 2013-02-20 at 9.10.47 PM.png

Nem így történik, és Francis, mint minden rendes politikus, nagyon berág, tervet eszkábál, gonoszat, és megkezdődik a 13 részes sakkjátszma. A karakterek ezt követően mind Underwood mesteri tervének és manipulációjának elemei, akiket öntudatlanul tologatnak egy olyan sakktáblán, amit csak ő és a felesége lát át, mindenki más viszont csak vesztes lehet - vagy legalábbis ezt szeretné elérni hősünk, akit Kevin Spacey olyan élvezettel és átéléssel alakít, hogy nem lehet nem drukkolni neki, bármilyen erkölcstelen szemétláda is. A szövevényes történetről vétek lenne bármit is elárulni, legyen elég annyi, hogy újságírótól nagyipari lobbistáig mindenki az anyját eladja két forintért benne, miközben a szálakat Frank rángatja a háttérből.

A House of Cards egy iszonyú cinikus sorozat, nagyjából olyan, mintha a Breaking Bad gátlástalanságát és a Kemény zsaruk kegyetlenségét kevernék össze a III. Richárd és a Machbeth leginkább gyomorba vágó fordulataival, mert Underwood felesége (Robin Wright) is megéri ám a pénzét, igaz, ő nemcsak a férje tervében kap fontos szerepet, de saját pecsenyéjét is sütögeti, nem is akárhogy. David Fincher rendező sorozata nem fest túl hízelgő képet a színfalak mögötti manipulációról, mint ahogy nem kíméli az újságírókat sem, de legalább hitelesen üti őket - talán ebben a sorozatban ábrázolják a leghitelesebben a sajtó munkatársait, akik között vannak gerinces, tisztességes alakok és naivnak tetsző vagy gátlástalan ribancok is, akik bármit megtesznek, ha egy jó sztori lesz a vége.

Screen Shot 2013-02-20 at 9.12.32 PM.png

Tömény, nagyon szépen fényképezett, kissé lassú sorozat ez, amit mindenkinek javallunk, akit érdekel a politika és szereti Shakespeare-t. Van azonban egy olyan eleme a történetnek, amit kár volt erőltetni, mégpedig az ún. negyedik fal lebontását, azt, ami a tévében ábrázolt világot elválasztja a nézőtől. Underwood ugyanis néha kikacsint ránk, és cinikusan bevon minket is a sztoriba, ami eleinte mé-g élvezetes is volt, de úgy nagyjából az ötödik részre elvesztette varázsát, és csak úgy érzi az ember, mintha hülyének néznék, aki nem érti, mi és miért történik a képernyőn, így ki kell hajolni hozzá, és a szájába rágni a lényeget. Ennél azért felnőttebb embereknek készült a sorozat.

Az angol eredetiből készült remake-t a két főszereplő, Spacey és Wright viszi el a hátán, a mellékszereplők közül sajnos senki nem tud felnőni hozzájuk. Kate Mara, az egyik újságíró szerepében súlytalan és a karaktere sem elég érdekes, a többiek közül talán csak az Underwood jobbkezét alakító Michael Kelley nyújt olyat, amire emlékezhetünk, a többiek teszik a dolgukat, és kész. A sorozat maga nem forradalmasítja a történetmesélést sem, ugyanúgy megvannak drámai csúcspontok az epizódokban, mint a többi szériában, gyakorlott néző pontosan látja, hol lennének a reklámblokkok, ha a Netflix nem az előfizetőkből, hanem a hüvelykúpokból élne.

Screen Shot 2013-02-20 at 9.13.40 PM.png

Az, hogy egy eredendően nem sorozatgyártásra szakosodott cég ekkora kockázatot bevállalt, és komolyan vehető alternatívát kínál a kábelszolgáltatóknak, mindenképpen dicséretes. A tempó viszont erőltetett, az előfizetők egy napi szórakozásért (13x45 perc) nem fogják tömegesen lemondani az előfizetésüket, még akkor sem, ha a Netflix évente öt ilyen színvonalú sorozatot kínál, mert még mindig ott van 360 nap, amikor nincs mit nézni este. Kár, mert az ilyen minőségű sorozatokat hibái ellenére is minden nap elnéznénk.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fikanick 2013.02.27. 14:48:47

A BBC nem angol, hanem brit. Amikor a brit dolgokat angolozzak Magyarorszagon (ami tok altalanos), akkor kicsit ugy viselkednek, mint akik meg mindig ugy tudjak, hogy Alabamaban a negereknek a busz hatso reszen szabad csak ulni.

trollhunter89 · http://trollhunter.blog.hu/ 2013.02.27. 14:51:17

Én nem bírtam végignézni az első évadot. Túl valósághű volt. Kb. úgy éreztem magam mintha ...-nak kellett volna szurkolnom. (a ... helyére mindenki helyettesítse be Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor közül azt akit jobban utál)

pofon · http://fityiszt.blog.hu 2013.02.27. 15:24:40

én meg azon gondolkodtam, miközben néztem, hogy lehetne e egy ilyen sorozatot készíteni Magyarországon? Olyat ami nem didaktikus, ami nem az egyik fél, a demok vagy repek mocskosságát, hanem a politika mocskosságát mutatja be. szerintem nem. Minimum iszonyú sértődések lennének belőle

Never 2013.02.27. 15:36:12

@pofon: Itthon nem lehetne ilyet forgatni, mert tizedétől is megrettennének az ún. "döntéshozók" bármelyik ún. "televízió"-nál. Annál nekik barnább az orruk (hogy ilyen csúnyán fordítsam le az angol kifejezést...)

A BBC ebben mindigis nagy volt, és talán felnő hozzá egy-egy olyan szereplő még a piacon, aki hajlandó kockázatot bevállalni (az Igenis Miniszter Úr szerintem a magyar politikai élet titkos kézikönyve...)

pofon · http://fityiszt.blog.hu 2013.02.27. 15:41:35

@Never: hát igen, és itt kezdődne az igazi szabadság

Never 2013.02.27. 15:51:01

@pofon: BEza. Csak sajnos a "politicus hungaricus" többszörös és súlyos kisebbségi komplexusban szereplő embertípus, aki bármilyen vélt vagy valós gyengeségének ábrázolását személye elleni támadásként éli meg

Hozzáteszem, hogy ez nem csak nálunk jellemző, meg kell nézni Berlusconit, Sarkozy-t vagy más hasonló "óriásokat" - és ez nem is a politikai oldal függvénye, bár ez a két példa sajnos egy oldalról van, de lehetbe a képzeletbeli "balról" is hozni hasonlókat.

Sajnos nem tudom, hogy mennyi időnek kell eltelnie, amíg nálunk is lesznek olyan formátumú politikusok, akik be merik vállalni a saját gyarlóságaikat, mint pl. Churchill vagy De Gaulle (jó, tudom, nem fair pont ezeket példaként hozni)

Macséta 2013.02.27. 15:51:28

@Never: na meg legyen olyan fantáziád, hogy olyan sztorikkal állj elő, amelyek az utóbbi bő két évtizedben nem történtek meg a magyar politika színpadán. Gyakorlatilag akármit személyeskedésnek vennének valakik valahol, aztán járhatnál a bíróságra magyarázkodni..

Never 2013.02.27. 15:52:46

@Macséta: Ez igaz, olyan fantázia nincs, ami mondjuk ki tudta volna találni a Kisgazdapárt, az MDF vagy az SZDSZ körüli fekália-keverést...

pofon · http://fityiszt.blog.hu 2013.02.27. 15:55:05

@Never: ja, vagy még az is megeshet, hogy egy teljesen légbőlkapott sztori végül igaznak bizonyul és még államtitoksértést is a nyakadba varrnak

2013.02.27. 16:12:46

@pofon: elsőre jó ötletnek tűnik... de a nézők érdekében inkább ne :D most úgy elképzeltem milyen lenne (folyosói rohangászás helyett Barátokközt-shot:),kik lennének a főszereplők, uhh, szóval tényleg ne,esetleg amatőr szereplőkkel,mint az a családi drámás izé,ja,és Sorkin írja a párbeszédeket,akkor megnézném :)

Mr. Pither · http://hundilbert.blog.hu/ 2013.02.27. 16:29:28

@sixx: Nem tudom, láttad-e a BBC-s eredetit (amihez tényleg kábé csak Spacey, Wright és Kelley ér fel az amerikai sorozatban), de a negyedik fal lebontása ott azért jön természetesebben, mert sokkal hangsúlyosabb a shakespeare-i jelleg (pl. Francis Urquhart csomószor idéz a kiszólásban direktben Macbethet), és egyértelműen a színpadi monológot hivatott helyettesíteni. Viszont van még egy nagy különbség a kétféle kibeszélés közt: a BBC-sben sosem áll a cselekmény azért, mert Urquhart kifelé beszél, csak jöttében-mentében, szabadidejében dumál a közönségnek (mint egy jó Shakespeare-színész). Ugyanakkor én mégis úgy gondolom, hogy ha még ezt az aspektust is kivették volna a Netflixes verzióból, akkor már igen kevés oka lenne ugyanazt a címet használni - mert az alapszitut kivéve nem sok másban hasonlítanak.

Thrasher 2013.02.27. 16:47:12

menj már, Stoll szerinted nem is jó? szerintem nagyon erősen nyomja.
a sorozatot 8 rész után lelőttem, profi, viszont elképesztően mesterkélt (tudom, vagy legalábbis remélem, hogy a színpadiasság, stilizáltság, üresség valamennyire szándékos is, de amikor Frank ilyenekrt szólt a kamerába, hogy "I'm feeling hungry today.", mindig majdnem felsírtam).

most komolyan, valahol az 5. rész környékén történik, hogy a csöves, aki számára nem bírnak jelentőséggel az anyagi javak, PAPÍRHATTYÚT HAJTOGAT a Clairetől kapott húszdollárosból, ezzel döbbentve rá a sikerre, és pénzre éhes, hideg, lelketlen üzletasszonyt, hogy lehet, hogy hibás értékrend szerint éli életét.

na most gyakorlatilag látom magam előtt az írók szobáját, ahogy mindannyian bölcsészsálban, és hipsterszemüvegben ülnek a Coldplay-poszter előtt, egyik kezükben iPaddel, másik kezükben Starbucks-kávéval, és írják ezt a filmsulis bölcsészsz*rt vazeg.

és igen, ugyanezt írtam a junkie-kibeszélőbe is, de olyan büszke vagyok rá, hogx bemásoltam ide is.
deal with it.

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2013.02.27. 17:37:13

A sorozat jó, én még csak 3-at láttam belőle. De nem olyan sötét mint a Boss, az azért túlzás. itt nem mennek verőemberek, meg gyilkosok az ellenre. De nem is oly idealista mint a West Wing.
Inkább mint egy dokumentumfilm-szerüség.

Annak ellenére megkedveltem, hogy Kevin Spaceyt nagyon nem bírom.

Faby 2013.02.27. 18:13:44

Érdekesnek tűnik, lehet, hogy megpróbálom. De sixx, kérlek nézd át ezt is, és az index cikket is, van néhány hiba. pl Frank vagy Francis a főszereplő? Van néhány elütés is. Az indexes cikkben rossz, (ill nincs is) az ide mutató link, és miért index2 és nem comment.com?

Thrasher 2013.02.27. 20:40:21

@Faby:
:D nakérlek.

Frank = Francis, mint mondjuk Rick=Richard
link tényleg nincs, ez oké
az index2-t, mint blog.hu hozzáférési utat meg, gondolom, hivatalból promózniuk kell, bármilyen bénácska megoldás is szegény

Faby 2013.02.27. 20:54:17

@Thrasher: Ok, elhiszem, bár én eddig csak önálló alakként találkoztam a Frank-kel, ez nyilván az én kisebb tapasztalatomat mutatja. De egy íráson belül (legyen az cikk, blogpost, akármi) szerintem lehetne következetes az író, és nem váltogatni a neveket. Arról nem is beszélve, hogy szerintem nem szerencsés így becézgetni.
Az index 2 meg szerintem annyiban nem releváns, hogy az csak egy gyűjtő oldal (hogy milyen és miért, abba most ne menjünk bele, megvan a magam véleménye), ráadásul a comment:com-nak elég masszív a jelenléte a főlapon is, így végképp nem értem. De nyilván velem van a baj...

@sixx: volt egy válaszod, aztán eltűnt, megette a blogmotor? :D Kitegyem újra, megvan a levélben, amit a rendszer küldött?

Ja, a linket még most sem javították a cikkben...

silu 2013.02.28. 11:37:55

Szerintem ez a sorozat úgy unalmas, ahogy van. A Boss esetében már megkaptuk a politikai intrikák teljes térképét. Ez a kibeszélősdi meg egyenesen szánalmas. Ha nem az lenne a főszereplő, aki, szóra sem érdemelnék a kritikusok.

thegoddamnbatman 2014.02.10. 11:01:38

@Faby: A sorozatban jelentősége van annak, hogy Frank, vagy Francis. Ez utóbbit csak a felesége használja. Szerintem nem okoz szemantikai problémát.
Ez a sorozat nálam nagyon betalált, imádom az ilyen karakteres szemétládákat, és Spacey tündököl a szerepben. (a kétharmada felé van egy húzása, ami már tényleg nagybetűs gonoszság).
A kikacsintás nekem nem vált untatottá, főleg, hogy szerintem az alkotók is tisztában voltak az ellaposodással, ezért fokozatosan csökkentették . Az elején még rendszeresen beszél hozzánk Frank, a vége felé már van, hogy csak egy szemrebbenéssel jelez, nekem bejött.
Nagyon várós a második évad, fasza cliffhangerrel zárták.
süti beállítások módosítása