1959 óta 2500 epizódban mutatta meg önmagát a Szabó család, Magyarország reprezentatív családja, akik egyszer egy adás idejére Szentendrére látogattak. Rendhagyó kiállításba futottunk bele Szentendrén az eső elől.

A múzeum mint vicc. Szentendrén kicsi és rendhagyó kiállítás nyílt, nem is most, hanem április végén Szabó család Szentendrén - Szentendre a Kádár-korban címmel. A magyar médiatörténet egyik első és sokáig legsikeresebb sorozata olyan történet lehet, amilyenből könnyen forgathatnának egy Mad Ment vagy egy Stúdió 60-at: egyszerre ismernénk meg belőle társadalmunkat, médiánkat, a médiához fűződő viszonyunkat, illetve saját, pontosabban idősebb családtagjaink életét. A Szabó család is a Corvin Áruházban vásárol, hangzott a korabeli reklám, ami nem volt véletlen, csúcsidejében 42 százalékos hallgatottságot ért el, sőt a New York Times is írt a sorozatról, persze sokkal később. A rádiójáték végül 2007-ben fejeződött be, kicsit írtunk mi is utána.

A nagypapám nem volt nagy rajongója a Szabó családnak, de a nagymamám miatt persze sokszor hallgatta, egy rádió és egy ország. Jöttek át szomszédok, mondta nagypapám, aki a Holdra szállást lefotózta a tévében, annyira hihetetlen élmény volt számára. Szentendrén tehát az idősíkok, a múlt és jelen között kell most egy könnyed hidat vernünk, hogy megértsünk valamit Magyarországból, amit a kilencvenes években a Szomszédok uralt, úgy a kétezres években a Barátok közt. Szerepelt benne Zenthe Ferenc, Gobbi Hilda, Bánffy György.

Szabó bácsi 60 éves, a portás nem engedi be az üzembe, mert nyugdíjasként nincs szabadbelépési engedélye, majd egy üzemi lopást is lefülel, de leütik. Így kezdődött 1959. június 30-án a híres, életmese műfajú rádiós teleregény első adása, ami a 2007 tavaszán leadott befejező részig 2500 alkalommal mesélt egy átlagos, de átlagossága miatt mégis kiemelt, és ezért reprezentatív család történetét. A Szabó család mi vagyunk, mondtuk ki, amikor a szentendrei séta alkalmaval a vihar bekergetett minket a múzeumba. A feltúrt Fő téren álló múzeum kirakataiban rádiók és tévék találhatóak, bent pedig egy nagyon kellemes vicc.

Mi köze Szabóéknak Szentendréhez, szögeztük a kérdést rögtön az első múzeumi dolgozónak. Némi tétovázás után elárulta a rég lejáratos szentendrei képeslapok és rádiók között, hogy egyszer a Szabó család elment Szentendrére a történet szerint, és így az egyik adás a város alapos felfedezésről szól. A rendszer rádiójátékában hivatalosan is felfedezték a várost, ahogy mi most Szentendre történelmét, mert a mi nézőpontunk nagyjából a Szabó család akkori nézőpontja lehet. Mert ez egy helytörténeti kiállítás nagyon ügyesen becsomagolva, és olyan játékosan, hogy látogatóként nincs kedvem dühöngeni, inkább nevetünk a kikészített lángosos installáción, illetve a berendezett szobabelsőkön, amiknek a közepén természetesen egy tévé áll. A tévén meg Windows Media Playerről játsszák le a fekete-fehér kisfilmeket, hogy még különösebb legyen az összevisszaság.

 

A kiállítás képekkel, plakátokkal, videó- és hanganyagokkal meséli el Szentendre történetének egy időszakát. Vannak politikusok, Kóós János és Cserháti Zsuzsa, mozibusz, zenei és filmes plakátok, és rengeteg hanganyag, köztük interjúk, riportok. Megtudhatjuk, hogyan lett a csendes, skanzen-szerű békét árasztó kisvárosból előbb üdülőváros, majd a rendszer sok tekintetben kirakatvárosa. A rengeteg dokumentum ráadásul nem egy történetet mesél el Szentendréről, mert Szentendrének annyi története van, ahányan lakták, és ahányan meglátogatták. Minden dokumentum ezt bizonyítja, így a helyszínen meghallgatható Szabó család epizód is.

A kurátorok ügyesen megtalálták a kiállítás szervezési elvét, és alaposan végig is viszik a lehetőségeikhez képest. Jó szórakozás, de előtte tessék meghallgatni néhány epizódot.

Helyszín: Ferenczy Múzeum, Szentendre, Fő tér 2-5
Nyitva tartás: 2011. április 28-július 17.
A kiállítás kurátorai: Kende Tamás, Ferenczy Múzeum, Szentendre
Száva Borbála, Ferenczy Múzeum, Szentendre