A commentcom úgy tudja, hogy január 17-én reggel Csűrös Csilla vezeti a Kossuth rádióban a 180 percet. Ebből a műsorból függesztették fel a médiatörvény ellen élő adásban egyperces hallgatással tiltakozó Mong Attila műsorvezetőt.

Meg nem erősített információink szerint arról is szó van, hogy Csűrös a Napközbent is vezeti majd. Az új Mongot a társadalompolitikai szerkesztőséghez vették fel.

A "Jövőnk a tét - Hoffmann Rózsával beszélget Csűrös Csilla" című kötet szerzője 25 évig volt a Magyar Rádió szerkesztője, aztán kirúgták, hogy most akkorát kambekkeljen, hogy a Gyümölcsoltó Boldogasszony adja a másikat.

Azt még nem tudni, Csűrös milyen műsorvezető lesz, azt viszont senki sem veheti el tőle, hogy ő csinálta meg az egyik legszórakoztatóbb magyar nyelvű weboldalt.

A Kossuth korábbi munkatársait egyfajta, szakmaiságnak hazudott pesszimizmus jellemzte. Csűrös Csilla bezzeg kimondja, hogy Hogyne lenne jövőnk, amikor cserkészek évzáró Te Deumukat Zebegénybe, a Trianon emlékét őrző nemzeti zarándokhelyre szervezik! Nem beszélve arról, hogy Az utolsó esőcsepp Istenünk említésekor hullott az arcunkra, szivárgott a szívekbe, üzente a lelkeknek: van remény.

forrás: csuroscsilla.hu

 

A kommunisták által kinevelt "újságírók" agyát sajnos annyira átmosták, hogy például azt hiszik, Trianon valamiféle megváltoztathatatlan "történelmi tény". A leendő főszerkesztőt (EDIT: véletlenül írtam főszerkesztőt, természetesen műsorvezetőre gondoltam, elnézést.) viszont nem lehet ilyen könnyen megvezetni, mert ő átlát az üveges tótok szitáján: S akkor tán megélhetjük azt is, hogy már csak egy Fico nevű szlovák illető hiszi és vallja majd rendületlenül, hogy "Trianon szent és sérthetetlen!"

Akiben még maradt pár kommunista vagy szexista sejt, az esetleg azzal jönne, hogy egy nő nem elég kemény egy ilyen nagy feladathoz. Ez a képzeletbeli retardált ezek szerint nem olvasott Csűröst: Minket még nem űztek el a szülőföldünkről, ideje hát, hogy visszafoglaljuk végre. Végleg. És a dicsőséges tavaszi hadjáratot ne kövesse fél év múltán a világosi fegyverletétel!

És azt sem olvasta, hogy A keresztényi könyörületet el nem vetve is hittel hiszem, hogy egy jól működő, mi több, egy működő társadalomban a Tízparancsolat törvényeinek érvényesülniük kell, az ellene vétőknek pedig bűnhődniük kell! Ez pedig a világi életben számonkérést jelent!

Na de sikerülhet ez? Nem túl nagy ez a feladat akár több száz Csűrös Csillának? A rövid válasz: nem, mert Ezernél is több esztendeje meg kilencven éve álljuk a sarat, csüggedések és nekibuzdulások, viszályok és véráldozatok, nagyszerű diadalok és hősies elbukások közepette, a szétszórattatásban is mindig, újra és újra összekapaszkodón.

Rabul ejt, fogva tart, útravalót ad e tiszta erkölcsű, keménységet, szívós kitartást és rengeteg munkát követelő hegyi világ... mondja az újságíró, és bár nem a Rádió emeleti irodáira, hanem Hidegségre gondol, a külső megfigyelőt mindenképpen optimizmus töltheti el. A kókadtak után egy lelkes ember foglalja el a műsorvezetői széket, aki egyként ért az érsebészethez - ám, a csonkolt ország végtagjaiban újra és újra felbuzog a vér -, a komparatív lingvisztikához - Magyar állampolgárnak vágyja születendő magzatát a kolozsvári fiatal lány, kinek nővére azért ül az uszodában óvodáskorú kisfia edzésein, hogy a román edző szavait számára lefordítsa, s aki budapesti aquaparki látogatás ígéretével igyekszik legyűrni a kicsi kétszeres - a víz és az idegen szavak szülte - ijedtségét -, és a heavy metal újságíráshoz - Fekete pólójukon Nagy-Magyarország térképe vagy az angyalos címer, kezükben égő gyertya, arcukon a kimondott szó komolysága és hite.

Az is igaz, hogy Fénynek értéket ád a sötét…, de ami a legbiztatóbb az egészben, az az, hogy Visszafoglaltuk a Kossuth teret, visszafoglaljuk magunknak az országot is, érzem. Tudom. Hiszem.

(A vastaggal szedett idézetek Csűrös Csilla cikkeiből származnak, a fent linkelt weboldalról.)

Update 1:

mivoltmaaneten, az egyre híresebb hotelportás-politológus-mikroblogger a következő Csűrös-írást idézi legfrissebb mikroposztjában:

"Közülünk való…

Mindig halk szavú. Mindig higgadtan érvel. Mindig ápolt és visszafogottan elegáns. Szemüvege néha tanáros szigorral csillan, de szája még akkor is alig-mosolyra húzódik, amikor nagyon komoly dolgokról beszél. Egész lényéből barátságos nyugalom árad. Szelíd derű. Tartása van.
Nem lehet könnyű ilyennek lenni ebben a kardcsörtető és slamposodó világban, az indulatok viharában. Mégis, csak ilyennek szabad lennie annak, akinek dolga van. Akinek mondandója van. Aki tenni és hatni akar. De az is ő, aki háziasszonyi büszkeséggel kínálja remek libasültjét a terített asztalnál – a kényesebb ízlésre gondolván rakott karfiolt is készített –, és útravalóul saját kezűleg eltett cseresznyebefőttet csomagol a libazsírral töltött üveg mellé.

Az is ő, aki ellágyuló szeretettel emlegeti asszonylányát, orvosfiát, mutatja családi fotóalbumát és az unokáknak fenntartott kuckót. És ő az, aki várja, hogy a heti munka után a kiskertben kedvére áshasson-kapálhasson-ültethessen.
Hoffmann Rózsának sokféle arca van.
Az azonban bizonyos, hogy mindig tudja, mit akar, és kitartó elszántsággal, szelíd következetességgel küzd az általa jónak tartott célok megvalósításáért. Tud értelmes kompromisszumot kötni, ha szükséges, és tud megingathatatlan lenni, ha arra van szükség. Tud dönteni és választani. Hite vezérli. A földi lét folytatásába és a jó ügybe vetett hite.
Beszélgetésünkkor lefegyverző őszinteséggel fogadott bizalmába. Sokszor ismertem magamra szavait hallgatván. Iskolával, neveléssel kapcsolatos szülői gondjaimra éppúgy választ adott, mint hazaféltő aggodalmaimra.
Talán Ön is így lesz ezzel, kedves Olvasó! Talán Ön is ilyen jóleső rácsodálkozással, örömmel ismerkedik majd Hoffmann Rózsával. Szívből kívánom, így legyen! S szívből kívánom azt is, hogy neki legyen ereje és lehetősége végigmenni azon az úton, amelyen szíve és szakmai meggyőződése indította el! Társakkal. Velünk.

Csűrös Csilla"