Tipről és Tapról, meg a fülével repülő Fidó bácsikájukról világ életemben azt hittem, hogy csehek, illetve csehszlovákok, erre felnőtt fejjel és őszes halántékkal kell szembesülnöm azzal, hogy tiszta vérű belgák, mélybelgák. De ha már így alakult, akkor mondjuk el, hogy kicsoda a csukott szájjal és bólogatva beszélő kuglifejű kutyaikrek belga szülőatyja.

A sorozat 26 epizódját Ray Goossens nevezetű képregényrajzoló és rajzfilmes rendezte a Belga Televíziónak 1971-ben. Szóval tőle kell megkérdezni, hogy miért van púp a két kutya fején, és hogy hogyan bír két olyan kis fül, mint Fidóé, a levegőbe emelni ekkora tömegeket. Egyébként a Tip és Tap főcímzenéje egyike azoknak a rajzfilm-zenéknek, amikre mind a mai napig emlékszem, de hogy ki a felelős a muzsikáért, nem sikerült kiderítenem. Egy biztos, a nap végén a bácsika mindig a két gyerekért repült, és a grabancuknál fogva hazaszállította őket az ágyba. Érdemes megfigyelni, hogy Fidó mindig hátulról és észrevétlenül csap le a gyanútlanul mászkáló ikrekre, úgyhogy azon sem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy később egy pincébe zárta volna őket 20 évre, a szomszédoknak meg azt kamuzta volna, hogy a gyerekek beálltak szerzetesnek.