Végre nekünk is van roswelli katasztrófánk, lehet zarándokolni Iregszemcsére, meditálva beszippantani az ufók itt hagyott energiamaradványait, vagy megerőszakoltatni magunkat egy másik dimenzióban, vagy várni, hogy újra egyszer, és pont akkor, amikor lesben állunk egy fényképezőgéppel. Az 1953 nyarán hazánkba látogató ufonauták egyenesen a taszári repülőtéren landoltak, úgyhogy vagy roppant amatőrök voltak, vagy mindenáron le akarták magukat lövetni, hogy ennek a kis vihar tépte, búvalbélelt országnak is legyen már egy valamirevaló ufóbalesete. Aztán valamiért kapcsoltak, hogy hoppá!, nem lesz ez így jó, és továbbrepültek, de végül lelőtték őket a MiG-ek. A taszári landolás a legszebb eleme a sztorinak, jó, hogy nem már egyenesen egy Zil platójára ereszkedtek le, szétszerelt, szállítható állapotban, hogy egyből indulhasson a rakomány a Szovjetunióba. A témát a Hihetetlen című magazin dolgozta fel, úgyhogy ahová csak lehet, hintsünk idéző-, és kérdőjeleket, és kacagjunk nagyokat.

De ez mind semmi, még CIA-dokumentumok is utalnak arra, hogy nem ez volt az egyetlen ufószerencsétlenség az ötvenes és a hatvanas években Magyarországon, csak úgy potyogtak akkoriban egymás után az égből. Legyünk büszkék a Hihetetlenre, hogy elsőként jutott hozzá a titkos CIA-dokumentumokhoz. A szerencsétlenségeket természetesen képmellékletek is bizonyítják. Ehhez kellett először is szerezni, ugye, egy olyan fotót, amin orosz katonák ácsorognak, de sajnos csak olyat sikerült, amin egy épület is van, sebaj, odavarázsolódott a földbe fúródott ufó. Hála a Photoshopnak, manapság már nem csak a nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű nyugati országoknak, hanem Iregszemcsének és Soltnak is lehet saját ufókatasztrófája. Mondjuk az űrjármű pont az épület bejáratával szemben lóg ki a földből, de a kép alkotója biztos a szovjet katonákra gondolt, akiknek így kényelmesebb átsétálni a kantinba, hogy az ijedtségre legurítsanak egy felest, aztán vissza a csészealjhoz, hogy megnézzék, nem álmodtak-e, aztán megint vissza a kantinba, mert erre már inni kell, és így tovább egész nap. És hát a fényképen olvasható dátum, meg a képaláírás sem stimmel, de fujj, ne kekeckedjünk még egy ilyen ünnepi pillanatban is! Viszont ha már idáig fajultak a dolgok, akkor várjuk a filmfelvételt a magyar ufonauták boncolásáról. Ha űrlény, legyen kövér és bontott.

Egyébként a Hihetetlen részéről ez nem egy egetverő kamu, hiszen a lap impresszumában nem az áll, hogy „tudományos”, hanem az, hogy „szórakoztató magazin”. És tényleg az.